A 6-18 éves magyar gyerekek háromnegyede játszik videójátékkal, közülük minden negyedik naponta egyszer, minden nyolcadik viszont naponta többször is ezzel tölti az idejét. A videójátékozó gyerekek átlagosan hetente 8 órát, azaz egy teljes munkanapot fordítanak erre a hobbira.
A 10-16 év közötti fiúk szeretik leginkább ezt a kikapcsolódást, a legtöbben okostelefonon és konzolon játszanak valamilyen verseny- (pl. autó) vagy stratégiai játékot. A gyerekek többségével nem gyakran, de előfordult már, hogy elmulasztotta napi teendőit a játék miatt, és az is, hogy nem az életkorának megfelelő játékkal játszott – derült ki a Good Gamer kutatásból.
A Good Gamer felmérést a Generali a Biztonságért Alapítvány (GABA) megbízásából az eNet készítette abból a célból, hogy feltárják a gyerekek videójátékozási szokásait, és a magyar szülők a felelős videójátékozás témáiról való gondolkodását. Az eredményeket több ütemben, folyamatosan teszi majd közzé a GABA. Az online kérdőívet több mint 800 szülő és közel 600 gyermek töltötte ki.
A kutatás egyik jelentőségét az adta, hogy a videójáték-függőség 2019-ben hivatalosan is felkerült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegséglistájára, melynek értelmében a videójátékokkal kapcsolatos zavarokra immár létező betegségként tekintenek a WHO-nál. Az új besorolás 2022. január 1-től lép hatályba.
A kutatás eredményei szerint a 6-18 éves magyar gyerekek 76%-a játszik videójátékokkal, a fiúk és a 10-16 évesek körében ez az arány még ennél is magasabb. A videójátékozás tehát ma már megkerülhetetlen téma szülőként, de elterjedtségében fontos a szülői példa és gondolkodás: azoknak a szülőknek ugyanis, akik maguk is szoktak videójátékozni, nagyobb eséllyel játszik a gyermeke is. A videójátékozó szülők 92%-ának, míg a videójátékkal nem játszó szülők csupán 55%-ának játszik a gyermeke.
A Good Gamer felmérés kitért arra is, hogy milyen eszközökön játszanak leggyakrabban a gyerekek. Mivel egy korábbi kutatás már kimutatta, hogy a gyermekek 77 százaléka használ okostelefont, talán nem meglepő, hogy játszani is ezen szoktak a legtöbben (74%). A második legnépszerűbb platform a konzol (42%), míg laptopon, PC-n, és tableten a gyerekek harmada játszik.
Játéktípusok szerint a sport- versenyjátékokkal (pl. FIFA, Need for Speed stb.) és a stratégiai játékokkal (pl. Civilization, Stracraft stb.) játszanak a legtöbben, de a top játékműfajok közé tartoznak még a lövöldözős játékok is, mint a Call of Duty vagy a Counter Strike.
A 6-18 éves gyerekek 24 százaléka legalább naponta, 12 százalékuk viszont akár naponta többször is játszik. A megkérdezett gyerekek harmada (32%) hetente többször, de nem napi rendszerességgel tölti ezzel a hobbival az idejét. Ugyanakkor a válaszadók 7 százaléka heti 20 óránál is többet tölt valamilyen képernyő előtt – az ő heti játékidejük tehát eléri vagy meghaladja egy félmunkaidős állás időtartamát. Összességében hetente átlagosan 8 órát töltenek a videójátékozó gyerekek játékkal.
A Good Gamer kutatásból az is kiderült, hogy a gyerekek többségével (76%) nem gyakran, de előfordult már, hogy elmulasztotta napi teendőit (pl. leckeírás, elpakolás stb.) a játék miatt, és az is igen gyakori, hogy egyszer-egyszer idősebbeknek való játékkal játszanak (65%).
„Heti 8 óra kicsivel több, mint napi egy óra. Ezt az időmennyiséget általában össze lehet egyeztetni más feladatokkal és szabadidős tevékenységekkel, vagyis nem vesz el időt más fontos tevékenységektől (pl. sport, művészetek, barátokkal töltött idő).
A nemzetközi kutatások eredményei ennél magasabb napi átlagos óraszámot közölnek, körülbelül két órányit. Ami fontos – és egybeesik az Amerikai Gyermekorvosok Társaságának ajánlásával is – az az, hogy a gyerekeknek napi 8-10 órát kell aludniuk, körülbelül 1 órát javasolt mozogniuk (pl. sport), el kell végezniük az iskolai és otthoni feladataikat, megfelelően kell táplálkozniuk, és javasolt a lefekvés előtti egy órát képernyőmentes tevékenységekkel tölteni. Amennyiben ezek mind megvalósulnak, a fennmaradó időben nyugodtan megengedhetik a szülők a videójátékokat is” – véli Király Orsolya, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének kutatója.
