A Google állítólag figyelemmel kísérte a felhasználók viselkedését, hogy visszaszorítsa a hirdetésblokkolást.
- Az adatvédelmi polgári jogvédő panaszt nyújt be a YouTube ellen, mert JavaScript-kódot használt a hirdetésblokkolók észlelésére és a megtekintés megakadályozására, amíg le nem tiltják őket.
- Hasonló panaszt nyújtottak be a Metával szemben is, személyes adatok kifejezett beleegyezés nélküli gyűjtésével kapcsolatban az Instagramon és a Facebookon történő viselkedéses hirdetések célzásához.
- Az olyan nagy technológiai vállalatok, mint a Google és a Meta, változtatásokat hajtanak végre annak érdekében, hogy megfeleljenek az EU adatvédelmi szabályozásának, de ezeknek a panaszoknak az eredménye nagyobb ellenőrzést és esetleges pénzügyi szankciókat vonhat maga után.
Jóban-rosszban a YouTube a hirdetések szinonimájává vált, amelyek közül sokat nem lehet kihagyni. Egyesek vállat vonnak, elfogadva, hogy a hirdetések a streaming videók túlságosan gyakori részévé váltak. Az Európai Unió (EU) egyik adatvédelmi szószólója azonban a YouTube-ot és anyavállalatát, a Google-t vizsgálja hirdetési gyakorlata miatt. A Meta egy új panasz része is, amely arra utal, hogy illegálisan kémkedett az állampolgárok után.
Alexander Hanff adatvédelmi tanácsadó polgári panaszt nyújtott be az Ír Adatvédelmi Bizottsághoz a YouTube ellen, a reklámblokkolókat észlelő JavaScript-kódra hivatkozva. Ezzel a kóddal a YouTube észreveszi az olvasó által engedélyezett hirdetésblokkolókat, és megakadályozhatja a videók megtekintését, amíg le nem tiltja őket.
Alternatív megoldásként a webhely azt mondja, hogy előfizethet a YouTube Premiumra, ha továbbra is a hirdetések megszakítása nélkül szeretné nézni a tartalmat. A platform Általános Szerződési Feltételei szerint a hirdetések blokkolása nem megengedett, és streamelési tilalmat vonhat maga után.
Hanff hasonló panaszt nyújtott be a Meta, az Instagram és a Facebook mögött álló cég ellen is. A vádak azt állítják, hogy a Meta kifejezett hozzájárulás nélküli személyes adatok gyűjtése az ír törvények megsértését jelenti. Konkrétan Hanff úgy véli, hogy a Meta legalább 5 éve használja az információkat viselkedési hirdetéscélzási gyakorlatához. A céget azzal vádolják, hogy felügyeleti technológiát használ a felhasználók viselkedésének nyomon követésére. Ezekkel az adatokkal állítólag képes volt a hirdetéseket a platformjainak felhasználóira szabni.
Ahogy az EU továbbra is több adatvédelmi és biztonsági szabályozást vezet be a Big Tech számára, a vállalatok változtatásokat hajtanak végre a megfelelés és a szankciók elkerülése érdekében. 2023 elején például a Google kibővítette Hirdetések Átláthatósági Központját, hogy további részletekkel szolgáljon arról, hogyan célozzák meg a hirdetők a fogyasztókat. Az információ elmagyarázza, hogyan választják a hirdetők a hirdetések megjelenítését, és mikor jelennek meg.
A vállalat egy külön Átláthatósági Központot is létrehozott, ahol a nyilvánosság betekintést nyerhet abba, hogy a Google hogyan fejleszti és érvényesíti saját biztonsági irányelveit. A jövőben a Google kijelentette, hogy folytatni kívánja az együttműködést az Európai Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljen az előírásoknak.
Hanff feljelentéseinek eredményét még nem látni, de ezek lehetnek az elsők a sok közül, amelyet a Google, a Meta és más iparági vezetők ellen nyújtanak be. Mivel a jogalkotók egyre nagyobb aggodalmát fejezik ki a piaci versennyel kapcsolatban, és a nyilvánosság a személyes adatok védelmére törekszik, ezeknek a cégeknek a jelenlegi gyakorlatát valószínűleg továbbra is ellenőrizni fogják.
Ha több szabályozást vezetnek be, ezeknek a technológiai óriásoknak nem lesz más választásuk, mint megfelelni. Az eredményükre gyakorolt hatás még nem látható, de figyelembe véve az esetlegesen felmerülő pénzügyi szankciókat, az ilyen változtatások végül kevésbé károsak lehetnek.