Nem is olyan régen még őrült ötletnek számítottak a telefonon lévő kamerák, és azok, amelyek léteztek, rosszul működtek. Manapság azonban már szinte minden telefonban van kamera, és szinte mindegyik legalább elég tisztességes. Mi kell tehát ahhoz, hogy egy kamera nagyszerű legyen?
A hét elején olvastam a Honor 200 sorozat bemutató eseményéről, egy olyan bemutatóról, amelyet a vállalat "The Portrait Master"-nek nevezett el. Ez azért van, mert a Honor a normál fényképezőgépen felül sokat tett a portréfotózási képességek kiépítésébe. Ez magában foglalja egy speciális kameraérzékelő használatát, valamint a Studio Harcourt-tal való együttműködést a kamera hangolásához, mi mással, mint AI-val. És valóban, ez egy lenyűgöző portréfotó.
De mi a helyzet a többivel? Ezen gondolkodtam az elmúlt héten, miközben a Honor 200 Pro-val és a megbízható Pixel 8 Pro-val fényképeztem egy párizsi nyaraláson, és azt hiszem, leegyszerűsítettem, mit jelent számomra egy "nagyszerű" okostelefon-kamera. Három pilléren nyugszik.
Az okostelefonok kamerájának minősége 2024-ben egy elég bonyolult eset, de a dolgok nagyságrendjét tekintve nagyon kevés olyan készülék van, amely ne rendelkezne legalább tisztességes minőséggel. Jó megvilágításban minden kamera jó kamera. Egyes készülékek talán jobb felvételeket készítenek, mint mások, vagy olyanokat, amire kevesen képesek, de összességében manapság a legtöbb körülmények között minden elég jó.
Most minden kamera jó a megfelelő körülmények között, de nagyon fontos, hogy a kimenet mennyire konzisztens, függetlenül a körülményektől és a körülményektől. Ezzel még a zászlóshajók is küzdenek, és ez talán a "nagyszerű" kamerák legnagyobb ismertetőjegye. A Google Pixel és az Apple iPhone például jellemzően arról ismert, hogy konzisztens fotósok. Akár világosban, akár sötétben, akár mozgásban, akár nem, valamilyen megbízhatósággal rögzítik a jelenetet. Ez az, amivel a Samsung nagyon küzd, különösen mozgás esetén. Ez a hardveres és szoftveres feldolgozás keveréke, ezért olyan nehéz jól megoldani.
Ez két részre oszlik. Először is, ott van a kamera kezelőfelülete, amivel ténylegesen dolgunk van. Úgy gondolom, hogy a kamera alkalmazásnak egyszerűnek és gyorsan használhatónak kell lennie, miközben a felszín alatt több fejlett lehetőséggel is rendelkezik. Ez tényleg személyes preferenciákon múlik. A másik oldala ennek az a sebesség, amellyel a kameraalkalmazást elérheti. Egy Pixel vagy Samsung Galaxy készüléken ez a bekapcsológomb kétszeri megérintésével megoldható. Ez gyors és hihetetlenül praktikus. Más készülékeken, mint például az Apple iPhone és a Honor 200 Pro, amit én használtam, ez egyszerűen nem létezik. Nincs hardveres gyorsbillentyű a kamera eléréséhez (hacsak nem készítesz magadnak egyet), ami egyszerűen elgondolkodtató.
Az okostelefonokat nem dedikált fényképezőgépként vásároljuk meg, hanem olyan készülékeket, amelyek rengeteg különböző okból hasznosak. Ezért van az, hogy annak ellenére, hogy egész héten imádtam a Honor 200 Pro kameráját, valószínűleg hosszú távon nem fogom használni. A Honor szoftvere egyszerűen nem teszi meg a dolgát számomra, míg a Pixel 8 Pro, még ha a kamera nem is felel meg a Honor portrékra fókuszált területén, minden másban, amit csinálok, lényegesen jobban megfelel nekem. A kamera számít, de végső soron csak egy töredékét teszi ki annak, amit valójában csinálunk ezekkel a készülékekkel.
