A bokeh nem véletlenül az egyik legnépszerűbb fotóeffektus. Annyira az, hogy az okostelefon-gyártók egyre újabb szoftveres javításokkal próbálkoznak, hogy még tökéletesebb legyen. Kezdjük a kiejtéssel! A bokeh egy japán szó, ami minden angolul értő számára leegyszerűsíti a helyzetet. Az Oxford Szótár IPA (Nemzetközi fonetikus ábécé) a szó kiejtését / bōˈkā / / boʊˌkeɪ / -ként írja le. A pontos kiejtés a Lexico oldalán meghallgatható.
Most, hogy ki tudjuk ejteni, nézzük meg, mi áll a név mögött. Egyszerűen fogalmazva: a bokeh a fénykép háttér és előtér fókusz nélküli területeinek minőségére utal. Sokan úgy vélik, hogy ez megegyezik a háttér-elmosódással, ami nem teljesen igaz. A bokeh ehelyett azért felel, hogy milyen jól néz ki a háttér-elmosódás.
Jó vs rossz bokeh
Nincs olyan szabvány, amely a bokeh-et jónak vagy rossznak minősítene, ez teljesen szubjektív. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy a jó bokeh-t az határozza meg, hogy mennyire láthatók a kerek fénygömbök, és hogy a lencse által a fókusztól eltérő területet mennyire sima vagy elmosott.
Rossz bokeh Nikon 18-55mm f/3.5-5.6 Kit lencsével
Jó bokeh Nikon 105mm f2.8 lencsével
A rossz bokeh ennél már jóval szélsőségesebb. Ez viszont csak a valódi fényképezőgépek objektíveinek problémája. A telefonok fotózási képességei ennél jóval szolidabbak, a bokeh effekt nagyját szoftveres elmosás adja, így ezzel nem kell számolni. Okostelefonoknál sokkal érdekesebb, hogy a szoftver mennyire képes helyesen észlelni a fókuszba kerülő tárgy széleit, hogy valóban a szükséges részt, azt viszont szépen homályosítsa el.
Hogyan készül a bokeh?
A bokeh közvetlenül a mélységélesség adja. A mélységélesség azt a területet jelöli, amely a fénykép készítésekor fókuszba kerül. Minden, ami e mögött vagy előtte látható, már nem lesz élesek. A fenti ábra pár képet tartalmaz, az egyik nagyon sekély mélységélességgel, a másik mélyebb mélységélességgel.
A mélységélességet négy fő tényező befolyásolja: a rekesznyílás, az érzékelő mérete, a fókusztávolság és a tárgyhoz viszonyított távolság. A szélesebb rekesz leszűkíti a mélységélességet és nagyobb elmosódást eredményez, míg a szűkebb rekesz kiszélesíti a mélységélességet és több részlet marad éles. A nagyobb érzékelő méret arra készteti a fotóst, hogy közelebb kerüljön a témához, és/vagy megnövelje a fókusztávolságot. Mindkettő csökkenti a mélységélességet és további elmosódást eredményez.
A lencse minősége igenis számít
Most, hogy tudod, hogy a mélységélesség és az elmosódás hogyan módosítható, ideje beszélni a bokeh-ről. Noha nem szeretnénk mondani, hogy a felszerelés fontos, ebben az esetben nagyon fontos tényező a jó minőségű bokeh eléréséshez. Pontosabban: a jó bokeh nagyban függ a lencse minőségétől.
A lencse az, ami elmosódást eredményez és meghatározza a bokeh hatását, azaz a legmagasabb minőségű optikára kell törekedni. Fontos az is, hogy gyors, széles rekesznyílású objektívvel dolgozzunk. A professzionális zoom lencsék széles apertúrával igencsak drágák, de gyönyörű végeredményt garantálnak.
Azok számára, akik nem akarnak költeni egy kisebb vagyont, ám szeretnének használható bokeh-t készíteni, érdemes fontolóra venni a fix fókusztávolságú optikákat, amelyek gyakran kiváló minőségű üvegből készülnek és nagyon széles rekesznyílásúak is lehetnek, átlagember számára is elérhető áron. Telefonoknál is tehát a minőségre, márkára - ami ezt garantálja - érdemes figyelni, ha a bokeh effekt a fő cél fotózás terén.
Mivel egy jól sikerült bokeh általában alacsonyabb mélységélességgel érkezik, a kép egyéb fontos részletei általában kiesnek ebből, holott sokszor vannak olyan dolgok a háttérben, amelyek további jelentést adhatnának a képnek, ám a túltolt bokeh miatt észrevételnek maradnak. Kicsit olyan, mintha fotósok elfelejtenék az olyan tényezőket fotózáskor, mint a kompozíció, a színelmélet, az egyensúly.
Fontos, hogy ha egy fénykép nem néz ki jól bokeh nélkül, akkor az elmosódás ezen nem változtat és pláne nem segít rajta. Érdemes okosan bánni az igencsak népszerűvé vált bokeh effekttel, mert egyáltalán nem igaz, amit a kezdők hisznek, egy rossz fotóból sosem lesz jó csak azért, mert a hátteret szépen elmossuk. Sőt, valójában egy jól sikerült képet is el lehet rontani felesleges elmosással.
