A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság május 15-én általános hatósági felügyeleti eljárás keretében 250 millió forint pénzbírságot szabott ki a Telenor Magyarország Zrt.-re amiatt, hogy a szolgáltató jogsértő módon, az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoktól eltérően, megfelelő jogalap hiányában, egyoldalúan módosította az egyéni előfizetői szerződéseket.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság május 15-én általános hatósági felügyeleti eljárás keretében 250 millió forint pénzbírságot szabott ki a Telenor Magyarország Zrt.-re amiatt, hogy a szolgáltató jogsértő módon, az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoktól eltérően, megfelelő jogalap hiányában, egyoldalúan módosította az egyéni előfizetői szerződéseket. Az NMHH hatósági ellenőrzés során vizsgálta a Telenor 2014. július 25-i hatállyal végrehajtott egyoldalú szerződésmódosításának jogszerűségét, hogy az megfelel-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglalt rendelkezéseknek. Az ellenőrzés azzal zárult, hogy a Telenor valószínűleg jogsértően járt el, ezért a hatóság általános hatósági felügyeleti eljárást indított, amely 2015. május 15-én elmarasztaló határozattal zárult le.
Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok egyértelműen úgy rendelkeznek, hogy a szolgáltató az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően abban az esetben jogosult egyoldalúan módosítani az előfizetői szerződést, ha azt a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható, lényeges változás indokolja.
A szolgáltató 2014. július 25-ei hatállyal egyoldalúan módosította az egyéni előfizetői szerződéseket, a díjemelést pedig utólag a körülményekben beállt változásokkal indokolta. A szolgáltató ezt egyrészt a hálózat működését biztosító eszközök elhelyezésére szolgáló ingatlanbérleti árak infláció miatti emelkedésével, másrészt a HUF/EUR árfolyamváltozás miatti költségnövekedéssel, harmadrészt pedig az elektronikus hírközlésről szóló törvény (Eht.) és a végrehajtási rendeletek változásaival – mint pl. egyedi előfizetői szerződés felépítése, új kötbérlogika bevezetése, számhordozás átalakításának szükségessége – indokolta. A Telenor – a vizsgált egyoldalú szerződésmódosítása során – összesen 93 tarifacsomag díjait emelte.
A Telenor egyoldalú szerződésmódosítása sérti a fogyasztói érdekeket, mert a szolgáltatónak az előfizetői szerződés egyoldalú módosítására csak pontosan körülhatárolt esetekben van lehetősége. A hatályos rendelkezések szerint a szerződések kizárólag a felek kölcsönös akaratával módosíthatóak. Egyoldalú módosításra csak kivételes esetben van lehetősége, amikor a bekövetkező változások mértéke, intenzitása, gyors lezajlása nem teszi lehetővé a rendes üzletmenet keretében a szerződések kétoldalú módosítását, illetve a megváltozott helyzethez igazodó új díjcsomag-struktúra kialakítását. Ha ez a kivételes helyzet nem áll fenn, a szolgáltató csak kétoldalúan, az előfizetővel létrehozott konszenzus alapján módosíthatja a szerződést.
A szolgáltató jogellenes magatartása miatt a hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvényben rögzített jogkövetkezményeket alkalmazta – a fokozatosság és az arányosság elve szerint –, és 250 millió forint pénzbírságot szabott ki a cégre, valamint vezető tisztségviselőjét 500 ezer forint bírsággal sújtotta az irányadó elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok és általános szerződési feltételek ismételt megsértése miatt.
A hatóság a Telenor egyoldalú szerződésmódosítással összefüggő gyakorlatát 2010 óta már számos alkalommal jogsértőnek találta, és többször megbírságolta a szolgáltatót a jogszerűtlen, egyoldalú szerződésmódosítások miatt.
Mint ismeretes a hatóság felügyeli az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok érvényesülését, betartását, az általános szerződési feltételekben foglaltak teljesítését, és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A szankció formáját és a bírság mértékét a hatóság több szempontot figyelembe véve alakítja ki, így például az eset súlyát és az érintett előfizetők nagy számát, az ismételtséget, a jogsértéssel okozott érdeksérelmet, az elért vagyoni előnyt is mérlegelve. Az elsőfokú döntés még nem jogerős, azzal szemben a szolgáltató fellebbezhet a hatóság elnökénél.