Huawei Ascend P7 teszt

Nálunk jár a nagyon vékony és nagyon könnyű Huawei, a jelenlegi egyik csúcsmodellt képviselő Ascend P7. A Huaweit pár éve még nem is nagyon ismertük Európában, ám olyan szélsebesen tör elő a gyártó, hogy immár a Samsung és az Apple mögött a harmadik helyen toporog, ami a telefongyártást illeti. Október végén járt nálunk az előd Huawei Ascend P6 és bár nem volt akkor sem a legmodernebb és legjobb technológiával felszerelt telefon, a sok kis apró, okos és igen hasznos aprósága miatt nagyon megkedveltük, így igen lelkesen láttuk vendégül az utódot. Az Ascend P7 csak a konkurencia bejelentései után jelent meg hivatalosan, május elején. Míg az Ascend P6 kiérdemelte a világ legvékonyabb okostelefonja címet, addig a P7 egy picit vastagabb lett, így már 6.5 mm, cserébe jobban kézre áll, erről a mindössze 124 grammos tömeg is gondoskodik. Hozzánk a hófehér változat került a Press Inform, a Huawei magyar reklámügynöksége jóvoltából, egyébként a készülék elérhető a konzervatív fekete és a csajok pink színekben is.

A gyári dobozban a szokásos felhozatal található, így nem agybadugós headset, töltőfej és adatkábel, extraként két, öntapadó NFC tag is helyet kapott. Az Ascend P7 igazán minőségi, eleganciát sugall és letisztult kivitelt kapott, semmi hivalkodás. Az unibody kivitel miatt nagyon egyben van, nincs nyöszörgés, ropogás, bár ebben a kategóriában egyébként sem illene. Ebből kifolyólag az akkumulátor nem cserélhető és házi szétszedésre, összerakásra sincs lehetőség. A P7 kerete körben alumínium, végre nem csak látszat és műanyag hever alatta, ahogy ezt például a Samsung Galaxy S5-nél láthatjuk. Az elő és a hátlapot a Gorilla Glass 3 karcálló üvege borítja, mely megtévesztő, ugyanis kocogtatásra műanyagnak érződik.

A Huawei Ascend P7 bal oldala teljesen üres, a tetejére került a 3.5-es jack dugó, valamint a másodlagos, zajszűrős mikrofon, jobb oldalon viszont hemzsegnek a gombok, így a hangerőgomb párosa, a bekapcsológomb/képernyőzár, valamint a microSIM és a microUSB tálcái is itt találhatók, ezeket, akárcsak először az Apple iPhone-ok esetében, egy kis kütyüvel vagy gémkapoccsal lehet kinyitni. A microUSB csatlakozója alulra került a mikrofonnal együtt, ám előbbi is fedetlen, sajnos nem vízálló a készülék. A hangszóró ezúttal hátra került, így asztalra téve lehalkítja a csengőhangot sajnálatos módon. Ami nem tetszett, az a hátlap rendkívül nagy csúszóssága, gyakorlatilag nem lehet úgy gépelni, hogy a telefon az asztalon hever, ugyanis egy apróbb hozzáérésre is már csúszkál, az ölben való pötyögésről már nem is beszélve. Természetesen ezen egy tok gyorsan segít.

Kijelző tekintetében abszolút nem marad el a mai csúcsmodellektől a P7, hiszen öt colos 1080p felbontást képes felmutatni, ez lényegesen jobb mint az előd P6 esetében, ahol pont a 720p felbontást szidták a legtöbben. Ehhez társul a 441ppi pixelsűrűség és az IPS panel adta megfelelő színek – bár ezek igény szerint módosíthatók –, betekintési szögek és a fényerő is. A kijelzőhöz tartozik extraként a P6-ban is megtalálható, normál kesztyűs mód télire, valamint nem maradt ki a megjelenítő felett található értesítő LED sem. A Huawei itt sem hozta vissza az előlapi gombokat, elvégre ez a trend, a billentyűk a rendszerbe integráltak, a kijelzőn láthatók. Sajnos nem találtunk lehetőséget arra, hogy a sorrendet megváltoztassuk, pedig imádtuk ezt a funkciót az LG G2-ben. Szerencsére olyan opció megtalálható a P7 tudáslistájában mint a képernyő pofára fordításra némuló bejövő hívás, ébresztő esetén szundi aktiválása, vagy pedig a csörgésnél a készülék felemelésre csökkenő hangerő.

A Huawei Ascend P7-ben egy négymagos, 28 nanométeres technológiával készült, saját fejlesztésű, 1.8 gigahertzes HiSilicon Kirin 910T processzor dolgozik 2 gigabájt RAM, egy Mali-450MP4 grafikus gyorsító és 16 gigabájt belső tárhely társaságában. Ez utóbbiból mintegy tíz gigabájttal gazdálkodhatnak a tulajdonosok. A gyorsaságával semmi problémát nem tapasztaltunk, melegedést sem. A készüléken Android 4.4.2 KitKat rendszer futott, ezen pedig az Emotion UI 2.3 kezelőfelület fut, ezt csíptük már tavaly is, illetve ennek az elődjét. A launcheren maximum kilenc képernyő használható, ám minden alkalmazás és widget is ezeken foglal helyet, ugyanis hagyományos értelemben vett és sokak által használt „menü” vagy app lista nincs. Szerencsére mappázható a felület bárhol, így akár az összes app betehető egyetlen mappába, kvázi saját listaként funkcionálva, ám még okosabb, ha egy oldalon több mappára szortírozza az ember fontossági sorrendben az alkalmazásait.

Nem árt még kicsit foltozni a kezelőfelületen, vannak apróbb dolgok, amik máshol elérhetők, itt pedig nem, ilyen például a gyors fényerőállítási lehetőség, hogy ne a legördülő menüben kelljen kotorászni vagy hogy a redőnyben a toggle ikonok görgethetők legyenek, persze simán lehet, hogy ez csak szokás kérdése és egyéni preferencia. Ami viszont ötletes és nagyon jópofa, az az úgynevezett lebegő gomb, így a sűrűn használt funkciók – úgymint a vissza funkció, a home gomb, a képernyőzár ikonja, valamint a memóriatisztítás, a zenelejátszó, az üzenetek, a számológép, a naptár – egyetlen helyen érhetők el. A gomb ugyanúgy bárhova elhúzható a képernyőn, akárcsak a Facebook Messengernél a Chat headek, mindig látható. Gyengébben látók számára találták ki az egyszerű képernyő funkciót, amely nagy ikonokat és méretes betűket biztosít, valamint így könnyű és gyors hozzáférést szintén a sűrűn használt appokhoz.

Ami a gyárilag adott alkalmazásokat illeti, van kilenc téma a kezelőfelülethez, egy szép naptár, fájlkezelő, tükör, ami nem túl meglepő módon az előlapi kamerát jelenti, de kapunk időjárás appot, zseblámpa funkciót, jegyzeteket, diktafont, a kamerát használó nagyítót, Polaris Office-t, NFC-hez szükséges címkevarázst, Bitcasa, Twitter, Flipboard, és Dropbox appokat, valamint több játékot is. Gyárilag két böngésző is megtalálható a P7-en és persze külön mappában minden szükséges Google szolgáltatás a Chrome-tól a Google+-on át a Térképekig és Hangoutsig.

Külön említést érdemel a Telefon Kezelő és a Biztonsági Mentés. Előbbivel a memóriát lehet optimalizálni, valamint a nagyfogyasztású programokra is fény derül, míg utóbbival akár teljes mentés készíthető a programokról, beállításokról, sok más mobil esetén ilyen szintű mentéshez rootolásra van szükség (kivéve a Helium használatával).

Zene terén adott egy egyszerű, semmi sallagot, ekvalizert nem tudó zenelejátszó – bár automatikus kikapcsolásra van lehetőség –, azonban szerencsére FM-rádió is jelen van, így erről nem kell lemondani, ha a P7-et választja valaki. A készülék kamerája egy 8 megapixeles, BSI-CMOS szenzor, amelyhez f/2.4 fényerő tartozik, ezzel készíthetők szelfik, ráadásul extrém módon és pofátlanul lehet feljavítani önnön képünket a telefon ezen lehetőségével. A hátlapi már nagyobb tudású, hiszen egy 13 megapixeles fotók készítésére is használható, egyébiránt a Sony-féle BSI-CMOS szenzor foglal helyet f/2 optikával. A beállítások között kérhető intelligens mód, szépítés, HDR mód, panoráma, különféle szűrők, a képekhez maximum 10 másodperces hangjegyzet is adható, valamint hangvezérlésre is képes fotót készíteni. Érdekes a vízjel funkció, itt néhány, előre telepített jópofa „vízjel” közül választhatnak a felhasználók. Jó pont, hogy a hangerőgombra beállítható nagyítás, fotókészítés vagy videóra váltás, illetve ha a hangerőcsökkentő gombot duplán lenyomja az ember, akkor akár egyetlen másodperc alatt is elkészülhet a kép vagy kamerát megnyithatja gyorsan a felhasználó akár lezárt képernyőről is.

Internetelérésről a 42 Mbps HSDPA és 5.76 Mbps HSUPA mellett már LTE is gondoskodhat, de van természetesen kétcsatornás Wi-Fi a/b/g/n, Wi-Fi Direct, Wi-Fi hotspot, DLNA, Bluetooth 4.0, GPS és NFC is, valamint nem maradt ki az OTG támogatás sem. A beépített 2500 mAh-s akkumulátor egy-másfél napos üzemidőt biztosít, átlagosnak mondható.

Összességében a Huawei Ascend P7 elődje továbbfejlesztett változata lett, nekünk a külcsíny jobban bejött, elegánsabb, minőséget sugárzóbb lett. Sajnos a hardveres tudása elmarad a konkurencia csúcsmodelljeitől, ám az is igaz, hogy árban is lényegesen barátságosabb a P7, így aki közel csúcsmobilt szeretne birtokolni, nem horror áron, annak megfelelő választás lehet az Ascend P7 még annak fényében is, hogy a tavalyi, hasonló hardverekkel ellátott csúcskategóriás készülékek is hasonló árban vannak. A szolgáltatóknál megvásárolható példányokhoz ajándék smart cover is jár.

A Huawei Ascend P7 készüléket a Press Inform biztosította, melyet ezúton is köszönünk!