Huawei Honor 7 teszt

A Honorról már minden Telefonguru olvasó jól tudja a tesztekből, hogy a Huawei leányvállalata, egyébként teljesen külön működik az anyacégtől. Így nem túl meglepő az sem, hogy a tavalyi, általunk finoman szólva is preferált Huawei Mate 7 utódjaként is tekinthetünk rá valamelyest – bár valójában hamarosan jön a Huawei Mate 8.

A Honor 7-et – és úgy általában minden Honor mobilt – hazánkban csak online lehet megvásárolni vagy a cég magyar honlapján vagy több nagykereskedőnél, ahol is türkizkék dobozban találjuk a készüléket, alatta leledzik a 2 amperes hálózati töltőfej, valamint az adatkábel, a nano SIM tálcák kiszedéséhez szükséges tű, a Honor 7 ugyanis dual standby és dual active funkcióval ellátott, két SIM kezelésére alkalmas telefon. Ez utóbbi annyit tesz, hogy amíg az egyik kártyán hívás- vagy adatforgalom van folyamatban, attól még a másikat sem dobja le a telefon a hálózatról. Meglepő és lehangoló ugyan, de headset nem jár a telefonhoz. A Honor 7 kissé átalakult dizájn szempontjából, sokkal pofásabb lett mint elődei, a Honor 6 és Honor 6 Plus.

Hardver tekintetében a P8-at köszönthetjük, ugyanis a teljesen fémből készült burkolat alatt a kínai gyártó saját fejlesztésű HiSilicon Kirin 935 chipsete dolgozik négy-négy 2 és 1.5 gigahertzes maximális órajelen dolgozni képes magokkal, jelenleg ez a csúcs. A grafikus megjelenésről a Mali-T638 MP4 gondoskodik, RAM-ból 3 gigabájt áll rendelkezésre, tárhelyből pedig 16 vagy 64 gigabájt, a Honor 7 esetében nem igaz, hogy a nagyobb tárhelyhez több RAM jár.

Nagyjából egyetlen szavunk sem lehet a szoftverre, hiszen a Huawei és egyben a Honor híres arról, hogy igencsak jól optimalizálja a saját hardvert és az Android rendszeren futó saját EMUI kezelőfelületet, így laggolásnak, akadásnak nem sok nyoma van. Persze ez nem jelenti azt, hogy a nagy grafikai igényű játékoknál vagy komoly teljesítményt igénylő feladatoknál nem melegszik, ám ez a nem épp legújabb GPU miatt van.

A Honor 7 abszolút letisztult külseje igen tetszetős volt számunkra. Az előlap nagy részét az 5.2 colos kijelző foglalja el, a felette látható a hangszóró, az előlapi kamera, az értesítési LED és a szükséges szenzorok, valamint ami egyedülálló, az előlapi szelfi vaku. A kijelző IPS NEO alapokon nyugszik és 5.2 col képátlóhoz full HD felbontás jár. A Honor 7 jobb oldalára került a hangerőszabályzó gomb páros, valamint a bekapcsológomb-képernyőzár gombja. Érdekes és igencsak okos, hasznos újdonság a bal oldalon helyet foglaló, úgynevezett okosgomb, amelyet mindenki maga dönthet el, hogy mire programozza szimpla, dupla vagy hosszú megnyomásra, így egyetlen plusz gombbal három funkció, beállítás vagy program is előhívható, mi nagyon szerettük és kvázi kötelezővé tennénk más telefonokban is. Fentre került a 3.5 mm-es jack dugó és az infra portja, alulra pedig a microUSB portja és a nem-hátlapi hangszóró.

Jó tudni, hogy bár ugyebár fémből készült a készülékház, annak érdekében, hogy a rádiójeleket ne árnyékolja le, a Honor 7 alsó és felső éle műanyagból készült, ezek egyébként folytatódnak a hátlapon. A telefont kézben tartva igazán felsőkategóriás az érzés, hiszen mindenhol fém és üveg található. Maga a hátlap igazán szép, ami nem illik oda, az a síkból kiálló kamera. Ez alá került a hihetetlenül jól működő ujjlenyomat-olvasó – érintős, nem húzós –, amely egyébként érintőpanelként is funkcionál, a kamera mellett a dupla LED vaku látható, és itt végre látható a Honor márkajelzés is. Az ujjlenyomat-olvasóról egy szó még: nem csak kényelmes az érintős változat, valamint nem kell még pluszban feloldani a képernyőzár, hanem rögtön a főképernyőre dob, de számos funkció is rendelhető hozzá arra az esetre, ha épp a telefont nyomkodjuk. Így például beállítható, hogy bárhol a menüben egy érintésre vissza funkcióként működjön, a többi lehetőségért nézzétek meg a képeket.

Interfészből a gyártó által évek óta csiszolt EMUI legújabb változata áll rendelkezésre, amely letisztult, könnyen használható és sok-sok apró, de annál hasznosabb kis okos trükkel felvértezett. Gyárilag öt kezdőképernyőt kapunk, a telepített alkalmazások a főképernyőtől jobbra helyezkednek el, nincs klasszikus értelemben vett menü, mondjuk létezik ember, aki ezt nem képes megszokni, annak ajánljuk az Apex vagy Nova launchereket például, de az EMUI illik legjobban a Honor mobilokhoz. Egyébként az EMUI is témázható, így igen nagymértékben személyre szabható a megjelenése, ráadásul a gyárilag kapott témák minden apró részletét módosítani lehet. Ami kissé szokatlan, az a két fülből álló redőny, az egyiken ugyanis az értesítések olvashatók időrendben, a másikban pedig a gyorskapcsolók találhatók.

Minden Huawei és Honor tesztben megemlítjük a Telefonkezelőt, ami annyira egyedi és összeszedett app, amelyet kötelezővé tennénk minden gyártó számára! Itt kezelhető az akkumulátor, az energiatakarékosság, a felesleges fájlok, a telefontisztító, a RAM kezelő, a ne zavarj mód, a fekete és fehér blokkolási lista létrehozásának lehetősége. Amit még nagyon szerettünk, az a kijelzőn való dupla koppintás funkció – külön kell bekapcsolni –, ekkora feléled a telefon alvó módból. Gesztusvezérlésből, avagy apró, könnyen használható funkciókból ezer meg egy áll rendelkezésre, érdemes végignézni ezeket a képernyőmentések között.

A Honor 7 hátlapi kamerája nem véletlen áll ki a burkolatból, ugyanis egy 20 megapixeles, fázisérzékelésen alapuló (értsd: villámgyors) autofókusszal ellátott Sony IMX230 szenzor rejtőzik benne f/2-es lencsével, amelyet zafírüveg véd a karcoktól. A már említett kéttónusú vaku igen jó fényerejű. Ami hiányzik belőle, az a 4K rögzítési képesség hiánya, de ahogy fentebb említettük, ezzel a benne lévő GPU nem is nagyon birkózna meg. Az előlapi kamera 8 megapixeles, szintén vakuval ellátott a sötétben is tökéletes szelfik érdekében, extraként szépítési móddal, amely több fokozatban állítható a szinte láthatatlantól a katasztrofálisan PhotoShopoltnak kinéző képekig. A kamerához tartozó szoftver nagyjából ugyanaz, mint amit már bemutattunk a korábbi teszteken, jól átlátható és könnyen kezelhető. A hatalmas exponáló gomb mellett a galériához és az effektekhez is gyorsan hozzáférhetünk, valamint a vakuhoz, a kameraváltóhoz és a beállításokhoz is. A kamera beállításai között megtaláljuk a panoráma módot, az éjjeli módot, a HDR-t, az utófókuszt, a legjobb fényképet, de igény szerint vízjelezhetők a fotók, készíthető time-lapse és hangjegyzet is mellé. Külön okosság, hogy inaktív kijelző esetén a hangerő le gomb dupla lenyomásával automatikusan elindul a kamera és elkészül a fotó. És mindezt nagyjából egy másodpercen belül el is intézi a Honor 7. Videofelvétel legfeljebb 1080p-ben, 30 fps-sel készíthető.

A Honor 7-ben egy házi körülmények között értelemszerűen nem cserélhető, 3100 mAh-s akkumulátor rejtőzik, négy-hat óra kijelző idő hozható átlag vele, tehát 1-1.5 napig bírja nagyjából az akkumulátor. Internetelérést dual SIM-es modellként mindkét SIM kártya tud, azonban ha a tárhelyet bővítenénk, úgy a második SIM helyére mehet csak a microSD kártya, így némiképp kompromisszumos a megoldás. Cserébe akár 128 gigabájtos kártyát is elnyel és kezel a telefon. A Honor 7 támogatja a 4G hálózatokat, van benne Wi-Fi a/b/g/n/ac, Wi-Fi Direct és hotspot, Bluetooth 4.1 LE, GPS, infra port a készülékek távirányításához. NFC és optikai képstabilizátor nincs. Emellett elérhető az okosvezérlő is, amely egy szabadon tanítható távirányító program, ha nem találnánk meg a szükséges készüléket a támogatott modellek között. A zenei lehetőségek között adott egy átlagos zenelejátszó, azonban az FM-rádióhoz szükség lesz saját fülesünkre, a hangminőség viszont pazar!

Összességében elmondható, hogy ez sem a világ legjobb telefonja – ilyen egyébként sem létezik – ám a Honornál elérték, hogy mindössze két milliméterrel vastagabb készülékházba mint a Huawei P8, belezsúfoljanak egy nagyobb akkumulátort, egy szuper ujjlenyomat-olvasót, tanítható infrát, dual active funkciót és jobb kamerát egy extra gombbal együtt, nos nem lehet okunk a panaszra. Még akkor sem, ha hozzá kell tenni a gyengébb grafikus segédprocesszort és a 4K videórögzítés, valamint az NFC és OIS hiányát, hiszen egy ilyen telefonért mindössze 128 ezer forintot kell kicsengetni, ami finoman szólva is olcsóbb a mostani csúcsmodellekhez képest, kvázi fél ár ám nem kell feladni az igények nagy részét kompromisszumként. A Honor 7 ár-érték aránya első osztályú.

Megjegyzés: létezik belőle 64 gigabájtos és NFC-s változat is, csak itthon hivatalosan nem elérhető, nem hivatalosan pedig bő negyvenezer forinttal drágább a tesztelt példánynál.