LG G6 teszt

Így lett a G6 az LG idei egyik majdnem csúcsmobilja, ám pár főbb ponton vérzik a történet. Az LG G6-os a VIP-Phone biztosította számunkra, méghozzá fekete verzióban. A telefon nem nagy egyáltalán, gyakorlatilag akkora lett, mint a Galaxy S8, 148.9×71.9×7.9 mm fizikai méretekkel rendelkezik, ehhez 163 gramm tömeg jár. A dizájn az LG G5-höz képest teljesen új lett, alumínium és üveg az egész burkolat, ráadásul támogatja az IP68 szabványt is, így másfél méter mélységben akár fél óra vízben heverészés sem okoz gondot neki, a porról nem is beszélve.

A keret felé enyhén lekerekítették az éleket, így jó az LG G6 fogása. Kissé meglepő ugyan, de az üveg hátlap még mindig kopogós műanyagnak érződik, pedig ez prémium telefon. Nem kispályás, hogy az LG mérnökei ekkora házba belepréseltek egy 5.7 colos kijelzőt. Az IPS LCD panel 1440×2880 pixel felbontású, a képarány 18:9, extraként Dolby Vision és HDR10 támogatást is kapott. Nagyon nincs gond a fényerővel – főleg ha figyelembe vesszük, hogy az LCD miatt a fehér valóban fehér – bár az 550 nit érték elmarad az OLED által biztosított fényerősségtől, simán retinaszaggató az LG G6 is.

A kijelzőhöz tartozik az Always-on Display megjelenése, amely kötelező ebben a kategóriában már. Kissé üröm az örömben, hogy az LCD panelen nem fog keveset fogyasztani, ráadásul a jobb olvashatóság érdekében sokan emelik a fényerejét az értesítéseknek, ettől aztán Titanic effektus is előállhat akár, ami a merülést illeti.

Az előlapon a megjelenítő beleolvad a fekete háttérbe. Alul egy nagyon halvány LG logo, felül pedig előlapi kamera, hangszórórács és néhány szenzor töri meg a csendéletet. A hátlap sokkal izgalmasabb, hiszen itt található a dual kamera, a lencsék között a LED vaku, ezek alatt pedig az ergonómiailag ezerszer jobb helyre pakolt hátlapi ujjlenyomat-olvasó, mint amit a Samsung kényszerből oldott csak meg hasonlóan, de sokkal rosszabbul a Samsung Galaxy S8 esetében.

Az LG G6 jobb oldalán a SIM és microSD tálcája található, alul a C típusú USB port és a hangszóró, felülre álmodták meg a 3.5 mm-es jack dugót, bal oldalon pedig csak a hangerőgombok foglalják a helyet. A megfelelő mobil hálózat és Wi-Fi vételhez kis műanyag betétek biztosítják a szükséges térerőt, hiszen ezeket a fém és üveg burkolat nagymértékben lefogja. Nagyon ügyesen, szolidan oldották meg, nem rontja az összhatást egyáltalán.

Sajnos a dél-koreaiak év elején nem tudták már kivárni a Qualcomm legújabb processzorát, így maradtak a bevált Snapdragon 821-nél a 835 helyett. Kár érte, mert 2017-ben nem lett volna szabad megalázni a G szériát egy régebbi hardverrel. Ebből is adódik, hogy a nagy konkurenciával, a Samsung Galaxy S8-cal szemben nem valódi ellenfél idén az LG a G6-tal. Persze ettől függetlenül nagyon jó választás a Snapdragon 821 is a maga négy magjával, melyből kettő 2.35 gigahertzen, kettő pedig 1.6 gigahertzen dolgozik, ehhez pedig jól illik az Adreno 530 grafikus gyorsító. A négy gigabájt RAM-mal együtt alkotott trió a mindennapokban tökéletesen dolgozik, kevés az akadás, a gondolkodás, elég gyorsan nyílnak meg az alkalmazások és a játékok, az egyetlen kellemetlen dolog a Snapdragon 821 hibája, a melegedés. A 32 gigabájt tárhelyből 24 gigabájt marad a felhasználónak, ám mivel akár 256 gigás microSD kártyát is benyel a telefon, tárolóból sosem lesz kevés.

Gyárilag Android 7.0 Nougat rendszer fut a G6-on, erre a teszt alatt érkezett is frissítés. Az LG UX 6.0 felület egyszerű, nem egy túlbonyolított változat, ám még így is található benne EasyHome rész, amely a főképernyőn egyszerű elrendezést mutat nagy betűmérettel, logikusan ez a gyengén látók és az idősebbek számára lesz kifejezetten hasznos. A kezelőfelületben állítható az effekt, az ikonok alakjai, a letöltött appok rendezhetők név vagy letöltés dátuma szerint és még a rácsozás mérete is kiválasztható. Persze az LG sem hagyta ki a témázhatóságot, mint opciót, így számtalan téma közül keresheti meg mindenki a magának legjobban tetsző darabot. Az előlapi gombok sorrendje szabadon módosítható, extraként még három ikon is betehető a listába, jól jön ekkora méretnél például a redőny lehúzása.

A gyártó ezúttal arra gyúrt, hogy minél jobban optimalizált legyen a szoftver és a hardver és ez alól a kezelőfelület sem maradhatott ki. Ebben gyárilag megtaláljuk a kötelező Google appokat, van Instagram, Facebook, Evernote. A funkciók közül kiemelném a már említett Always-on Displayt, ez zárolt kijelzőnél is mutatja az érkezett értesítéseket, a részletek igény szerint elrejthetők innen. A beállítások menü fülecskékre lett osztva, így segítve az áttekinthetőséget.

Külön beállítási pontot kapott a névjegy csengőhangja, a rezgés erőssége állítható attól függően, hogy bejövő hívés, értesítés vagy koppintásra rezeg az LG G6, de még a rezgés típusa is kiválasztható a hat gyári értékből. Apróság, de hasznos lehet. A Ne Zavarj funkció a Nougat óta kötelező elem, szerencsére személyre szabható, hogy kik érhetnek el és milyen időpontokban, akár ütemezés is kérhető. Ugyanide tartozik a Komfort nézetnek elnevezett kékfény-szűrő, ez négyféle erősségben szabályozható. Azt kevésbé értjük, miért nem ütemezhető időpontra.

Az LG G6 is dual kamerát kapott, akárcsak elődje, az LG G5. A fő modul 13 megapixeles, mozgásérzékelős autofókusszal ellátott, jár hozzá optikai képstabilizátor, 71 fokos látószög és f/1.8 rekeszérték. A második lencse is 13 megapixel felbontású, ám a látószög itt már 125 fokos. Ami nagyon hiányzik, az a lézeres autofókusz jelenléte, a fókuszálás ugyanis a G6 esetében nem gyorsvonat, cserébe nem is a legpontosabb, néha kétszer kell neki megmutatni, mi is legyen a kép központjában. A dupla LED-es vaku jó szolgálatot tesz, az előlapi szenzor pedig öt megapixel felbontásban tudja az önarcképeinket rögzíteni.

A kamera szoftverben megtalálható normál és professzionális mód, előbbinél alapvető funkciók adottak, úgymint gyors videó, panoráma mód, 360 fokos panoráma, étel, lassú mozgás és time lapse. A normál és a nagy látószög közötti váltást a két, fa mintás ikon mutatja. Ha sorozatfotót lövünk, egyetlen gombnyomásra gif-et készít a telefon a képekből. A jobb felső sarokban tudunk válogatni a négyféle fő mód között, ezek az automata, a négyzetes, a kézi és a kézi videó mód.

Mindegyik funkciónak saját almenüi vannak, melyeket a Mód nevű ikonnal tudunk egyszerűen előhívni. A professzionális módban nemcsak szabadon módosítható a fehéregyensúly, a fényerő, az ISO, de a záridő is, valamint a vízmérték is alapértelmezetten megjelenik a keresőben.

Az elkészült fotókra nem sok panasz érkezhet, a lehető legtöbbet adja az LG G6. A részletesség, a vonalélesség kiváló, a dinamikatartomány is nagyszerű, persze a nagylátószöget használva némileg gyengül a képek minősége, de ez csak kötözködés. Az éjszakai fotózásban nem jeleskedik a G6, de ezt nem is hirdette róla a cég.

Az ujjlenyomat-olvasó helye tökéletes, érzékenysége és találati pontossága egészen jó. Home gombként is tud funkcionálni. Egyetlen hátrány, hogy csak öt ujjlenyomatminta tárolható, a pontosságot nagyban tudná növelni, ha többre lenne lehetőség, valamint apróbb extra funkciókra is használható lehetne, mint ezt teszi a Huawei, érdemes lenne néha a kínaiaktól tanulni, mert az apróságokkal lehet megfogni a vásárlót igazán.

Ami a zenei részt illeti, van FM-rádió! Sok-sok év Samsung után csak lelkendezni tudok ezért, főleg amiért az olcsóbb modellekbe belepakolják, az európai csúcsokból pedig kihagyják. Szóval imádtam a teszt ideje alatt a rádiót, ehhez kell fülhallgató. Az LG gyárilag biztosít zenelejátszó alkalmazást, ebben van hangszínszabályzó, automatikus kikapcsolás is, valamint mutatja a dalszöveget és az albumborítót. A hangszóró maradt mono, bár ahogy láttuk, a Galaxy S8 sem sztereó még mindig. A hangerővel semmi gond nincs, de kirobbanó zenei élményt ne várjunk tőle.

Nem hagyták ki az NFC-t – így akár pár perc alatt átpakolható az előző androidos telefonunkról az adatok és programok nagyja –, van Miracast támogatás, mellyel megosztható a telefon képernyője tévével és persze Mirrorlink is az autóhoz. A hálózati kapcsolatot LTE biztosítja, maximum 300/150Mbps le- és feltöltési sebességgel, a Wi-Fi kétcsatornás, a Bluetooth még a régebbi 4.2 verziószámú, az USB C támogatja az OTG funkciót. Amit sajnálunk kicsit, az az infra port hiánya. Az akkumulátort egy 3300 mAh kapacitású telep jelenti, a Quick Charge gyorstöltés támogatott, persze melegszik is rendesen ettől, szinte tojást lehetne főzni rajta. Vezeték nélküli töltés nincs, cserébe némi odafigyeléssel akár két napot is kihúz egy feltöltéssel, de ha mégsem, akkor sincsen semmi a gyorstöltés miatt, pillanatok alatt újra tele lehet az akkumulátor. 

Összegzésképp elmondható, hogy egy évvel le van kissé most maradva az LG a G6-tal, inkább van partiban a telefon ugyanis a Samsung Galaxy S7 edge-dzsel, mintsem a Galaxy S8-cal. Ennek ellenére egyértelműen hatalmas a fejlődés az LG G5-höz képest, az új formaterv is kifejezetten tetszetős lett. A VIP-Phone-nál jelenleg kevesebb, mint 130 ezer forintért elvihető a G6, így egy jó ajánlatnak számít, hiszen még a nagy konkurensnek számító OnePlus 5-nél is érezhetően jobb az ára.

Az LG G6 tesztkészüléket a VIP-Phone biztosította, itt megvásárolható!