Kicsoda a terhelt a büntetőeljárásban?

Röviden a válasz a feltett kérdésre: ő a büntetőeljárás központi figurája. Hiszen minden arról szól, hogy kiderüljön, ő követte-e el a bűncselekményt vagy sem.

 További friss mobiltelefonos hírek! Kattintson ide!

Jó lenne, ha létezne egy olyan kütyü, amivel kimutatható lehetne egyértelműen, hogy valaki bűnös-e vagy ártatlan. Ennek hiányában azonban marad a hagyományos nyomozati és büntető eljárás.

A gyanúsított

Dr. Tóth Attila Tas védőügyvédtől megtudhatjuk, hogy a terheltet az eljárás során többféleképpen is nevezik. Így például a nyomozati szakban gyanúsítottként hivatkozunk rá. 

Amikor a nyomozás megkezdődik, és először kap a terhelt idézést, akkor a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy. Az első kihallgatás során a terhelt megtudja, mivel gyanúsítják, és innentől kezdve a büntetőeljárás gyanúsítottja lesz egészen a vádemelésig. 

A vádlott

A vádlott szintén egy megnevezés a terhelt személyére. A nyomozás lezárultával az ügyészségnek el kell döntenie, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a gyanúsított ellen vádat emelnek-e. Ha benyújtják a vádiratot, akkor a gyanúsított már vádlottá válik. 

Ezt az elnevezést egészen a büntetőeljárás lezárultáig használják a bűncselekményt elkövető személyre, vagyis addig, amíg jogerős ítélettel le nem zárul az eljárás. 

Láthatjuk tehát, hogy a terhelt kifejezés valójában egy gyűjtőfogalom. Az egyes elnevezések pedig igazodnak az eljárás különböző szakaszaihoz. 

A terhelt jogai

Számos kérdés felmerülhet, amelyek a terheltet érintik. Ilyen például, hogy milyen jogai vannak a terheltnek.

Joga van a védelemhez. Ez azt jelenti, hogy a terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van ahhoz, hogy védőügyvédet hatalmazzon meg. A védőügyvéd egy olyan személy, aki az eljárás során a terhelt érdekében cselekszik, és igénybe vesz minden olyan eszközt, ami a terhelt számára az ügy kedvezőbb kimenetelét jelentheti. 

A terheltnek joga van a hallgatáshoz is. Azaz nem köteles vallomást tenni. Megtagadhatja a teljes vallomástételt is, de az egyes kérdésekre történő válaszadás elől is kitérhet. A védőügyvéd segíthet abban is a terheltnek, hogy érdemes lenne-e vallomást tenni vagy sem. Ha korábban úgy döntött, hogy nem tesz vallomást, ezt a későbbiekben bármikor módosíthatja.

Igazmondás

A terhelt megteheti azt is, hogy nem mond igazat. Ebben az esetben azonban két dologra érdemes odafigyelni: 

• Mást nem vádolhat hamisan a bűncselekmény elkövetésével
• Hamis állítással nem sérthet kegyeleti jogot 

Ezek ugyanis bűncselekmények. Arra is érdemes ügyelni, hogy amit mond, felhasználható ellene. Ha a bizonyítékok alapján a terhelt vallomása hamisnak tűnik, akkor a hitelessége megkérdőjelezhető az eljárás során. 

Az eljárás iratainak megismerése

A terhelt természetesen megismerheti az eljárás iratait, hiszen csak ezek ismeretében tud megfelelően védekezni. Először az első kihallgatás után van lehetősége arra, hogy megismerje a nyomozati iratokat. 

A védőügyvéd szerepe a teljes büntetőeljárás során óriási, mivel ő tudja hatékonyan megvalósítani a terhelt védelmét.