Mától nem drágább a roaming hívás

Az új szabályozás bevezeti a méltányos felhasználás fogalmát. Az új feltételek ugyanis csak azokra az előfizetőkre vonatkoznak, akik a szolgáltatójuk tagállamában – tehát magyarországi szolgáltatók esetében Magyarországon – rendelkeznek lakóhellyel, életvitelszerűen ott is élnek, és csak időszakos látogatásokat tesznek uniós tagállamokba (például nyaralások, üzleti utazások során). A méltányossági feltételeket a szolgáltatók az általános szerződési feltételeikben (ÁSZF) rögzítik. Ha legalább négy hónapos időszak alatt összesített adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az előfizető jellemzően nem Magyarország területén tartózkodik – illetve rendszerint külföldön veszi igénybe a szolgáltatást –, akkor a szolgáltató első körben felhívja az előfizető figyelmét az eltérésre. A felhívás után az előfizetőnek legalább két hete van arra, hogy a fogyasztási vagy jelenléti szokásain úgy változtasson, hogy az megfeleljen a szerződéses feltételeknek. Ellenkező esetben a szolgáltató a figyelmeztetés napjától kezdve felárat számíthat fel a roamingolásra. A kiszabható felár összege euróban rögzített, és megegyezik a június 15-e előtt érvényben lévő díjszabással: hívás esetén percenként kb. 20 forint, SMS esetén 8 Ft, adathasználatkor Mbyte-onként 18 Ft a többletdíj.

A szolgáltatók alternatív díjcsomagokat is kínálnak, amelyekre nem vonatkoznak az általános szabályok, így a roamingrendelet sem. Ezek azonban csak kifejezett beleegyezéssel igénybe vehető szolgáltatások, és kizárólag külön szerződéskötéssel lehet alkalmazni az ezt választó előfizetők számára. Az alternatív díjcsomagoknál érdemes tájékozódni a roamingra vonatkozó díjszabásról is. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha az előfizetéshez különböző hálózaton belüli és kívüli árak tartoznak (pl. flottán belüli ingyenes hívások), a szolgáltatónak azt a díjszámítási mechanizmust kell alkalmaznia, amely az adott roamingoló előfizetőjére otthon, a hálózaton kívüli hívás esetére vonatkozna.

Az elmúlt három év adatai alapján Magyarországon a 14 év feletti lakosság mintegy 30%-át, 2,4 millió embert érintett a roamingszabály, azaz járt külföldön. Csupán kétharmaduk használta azonban a mobiltelefonját, a többiek – vélhetően a tapasztalat szerinti magasabb költségek miatt – eltekintettek ettől. Eddig a külföldön mobilozók mintegy harmada vásárolt kiegészítő típusú roamingcsomagot az utazáskor, az Európai Unión belül ezután erre nem lesz szükség. A magyar lakosság kifejezett haszonélvezője lehet a roamingot érintő változásoknak: az elmúlt nyolc év statisztikái alapján Magyarországnál csupán négy országban – Románia, Lengyelország, Bulgária, Szlovákia – nőttek jobban az EU-ba irányuló kiskereskedelmi roaminghívások. Hazánk esetében 2008 óta ez négy és félszeres forgalomnövekedést jelentett.

Fontos megkülönböztetni a roamingot a nemzetközi hívásoktól. Míg a nemzetközi hívás azt jelenti, hogy valaki a magyarországi hálózatból hív külföldi számot, a roaming alkalmával külföldi hálózatból kezdeményezünk hívást vagy küldünk SMS-t Magyarországra vagy más uniós államba. Nemzetközi hívás például, ha valaki Magyarországról felhívja a Párizsban élő francia rokonát, míg például roaming az, ha párizsi nyaralása alatt beszél valaki magyarországi vagy romániai barátaival. Az új szabályok tehát csak az EU-s roamingolásra vonatkoznak, a nemzetközi és az EU-n kívüli országokba menő hívások használati díjait és feltételeit a szolgáltatók továbbra is maguk állapíthatják meg. Ezek igénybevétele előtt mindig érdemes tájékozódni a szolgáltató konkrét díjszabásáról.

Az NMHH, ahogy eddig, ezután is figyelemmel kíséri és ellenőrzi a szolgáltatók gyakorlatát, piaci tevékenységét; az éves felügyeleti, ellenőrzési tervei a roamingra is kiterjednek. Az eddigi tapasztalatok szerint a szolgáltatók betartották a roamingdíjak csökkentésére vonatkozó előírásokat.