Gigabyte g-Smart S1205 Cougar teszt
Tovább a Gigabyte g-Smart S1205 Cougar készülékre
- Külső: 5.50
Tudás: 5.50
Minőség: 5.50
Vajon mi újat mutathat nekünk egy hazánkban kevéssé ismert gyártó? Igen, az okostelefon fílinget és a dupla SIM örömét egyetlen mobilban. Országunkban és egyelőre máshol is igen nagy és egyre növekvő igény mutatkozik azok a mobilok iránt, amelyek valós időben képesek egyszerre kettő darab SIM kártyát is hálózaton tartani és teljes értékűen használni.
Ennek ellenére alig-alig van kínálat ezekből a modellekből, felénk leginkább a Samsung egy-egy középkategóriás telefonjában lelhetünk ilyen extra funkcióra. Ezek alapján elmondható, hogy egy abszolút létező és légjogosultsággal rendelkező piaci rést próbál betömni a nem annyira reklámozott Gigabyte GSmart S1205 mobil.
A készülék a hazai forgalmazó tól került hozzánk tesztelésre egy olyan dobozban, amit ha egyszer szétszedünk, az életben többé össze nem lehet rakni normálisan, na de sebaj. Ami a lényeg, hogy a szögletes dizájnt kapott mobilon kívül tartalmaz egy hálózati töltőadaptert, microUSB kábelt és egy headsetet. Ami az anyaghasználatot illeti, nem egy felsőkategóriás készülék, de nem is várhatunk el fémházat, az csak a tényleg nagyok kiváltsága, jelen esetben az ár fontosabb a felhasználóknak.
A kissé egyszerűbb minőségű műanyag burkolat helyenként recseg, de együtt lehet élni vele – kivétel ha valaki nagyon háklis az ilyesmire – a 13.1 mm vékony ház kellemes fogású, méretben is rendben van, hiszen a 110.6 mm magasság és az 55 mm szélesség is teljesen határértéken belül van, női kézben is kulturáltan használható.
A hátlap elég egyszerű, egy felirat, egy négyzet formába zsúfolt objektív és nagyjából ennyi. Az alsó rész izgalmasabb, itt rejtőzik nemcsak a nyakbaakasztó helye a bal alsó sarokban, de a microUSB és a 3.5 mm-es jack dugó aljzata is itt foglalja a helyet a mikrofon és a hátlapba bújtatott ceruza mellett.
Jobb oldalon a microSD kártya bővítőhelye – sajnos por elleni védelem nélkül –, valamint a kamera gyorsgombja hever, míg a mostani szokásoktól kissé eltérően a bal oldalra kerültek a hangerőgombok. A telefon tetején mindössze a bekapcsológomb látható.
Az előlap csillogását az érintőkijelző védelme adja, felette a hangszóró, egy több színben pompázó állapotjelző LED, valamint egy GSmart logo leledzik, a megjelenítő alatt pedig három darab érintős és szintén három hardveres gomb látható. A megjelenítőről annyit érdemes elmondani, hogy 3.2 col képátlóval és 240×400 képpont felbontással rendelkezik, mondhatni átlagos darab, rezisztív verzióban.
Ehhez képest meglepő, hogy helyenként annyira jó az érzékenysége (nyilván nem akkor, amikor egy 200x20 soros excel fájlban akarunk egy adott cellára bökni), hogy az ujjunkat is érzékeli jó hatásfokkal.
Felvillan a két kék gomb, egy hangos dallam, egy Windows Mobile logo és máris indulhat a játék, meglepően gyorsan bootol a telefon. Ezt nyilván nem kifejezetten a 416 megahertzes MTK chipsetnek köszönheti, alapvetően egy ilyen CPU-nak már betesz a WinMo. A procihoz 128 megabájt RAM és dupla ennyi ROM társul, ebből is látszik, hogy bár okostelefon, azért csúcssebességet nem kell várni, ez nem a sietősök mobilja, de normálisan teszi a dolgát.
A készüléken a rendszer Windows Mobile 6.5 Professional, a jelenleg elérhető legújabbtól eggyel régebbi. Ezt a platformot dobja fel a Smart Vision nevű, Flash alapú kezelőfelület, amely próbál hasonlítani a ma ismert, nagyobb tudású GUI-kra, és nem is rosszul teszi ezt. Bár tudásban kevés köze van mondjuk egy HTC Sense-hez, azért jól használható a felület, mivel a betűk és számok hatalmasak, a gombok úgyszintén.
Összesen kilenc főképernyőt tudhatunk magunkénak állítólag, amelyek kezelése számomra igen nehézkes és konkrétan full átláthatatlan volt. Mindössze arra sikerült rájönni, hogy a képernyőn fel és a le húzigálással egy-egy extra képernyő bejön, előbbivel egy widgeteket tartalmazó felület, míg utóbbi egy olyan hármas képernyőt hoz be, amelyen számos program található.
Nagy kérdés azoknak, akik még nem használtak dual SIM-es mobilt, hogy hogy dönti el az ember, melyik kártyáról szeretne valakit felhívni. Nagyon egyszerű, minden alapvetően az elsődlegesnek kinevezett kártyáról indul – hívás, üzenet –, csak akkor tudunk a másodlagos kártyáról hívni valakit, ha azt megkeressük a telefonkönyvben és a menüben kiválasztjuk a kettes számú kártyát.
A telefonkönyvbe a belső memória erejéig pakolhatunk névjegyeket és plusz mezőket, a nevek megjelenítése kifejezetten tetszetős, ugyanis intelligens módon mutatja az aktuálisan rendelkezésre álló nevek kezdőbetűjét mutatni, így a keresés is jóval egyszerűbb.
Az üzenetkezelés nem változott, pontosan megegyezik a régen ismert WinMo-val, legyen szó szöveges vagy multimédiás üzenetről, e-mailről. Itt lép képbe a lentebb is említésre kerülő SPB Keyboard, amely lényegesen kényelmesebb változat mint a gyári beépített, az ékezetes betűk sem okoznak gondot neki.
A beépített kamera egy 3 megapixeles, fix fókuszú példány, a beállítási lehetőségek egész tárházát nyújtja. Könnyű váltani a kamera és videó mód között, lehet sorozatfelvételt készíteni, max 16 képkockával, van többféle mód (portré, tájkép, stb.), akad személyre szabható önkioldó, többféle effekt, fényerőszabályzó, ISO módosítás (100-1600), fehéregyensúly.
Nagy bánatunk, hogy maga az objektív teljesen átlagos mobilminőségű képeket készít és az autofókusz hiánya is fájó tud lenni. Videót is lehet rögzíteni a kamerával, maximum 32×240 képpont felbontásban és mpeg4 formátumban.
Egész tetszetős megoldás, hogy a készülék a fotókhoz minden napra készít egy-egy mappát és abba pakolja őket, bár személy szerint még mindig jobban preferálom az általam használt és logikusabbnak tűnő módszert, amikor is a fotók maguk tartalmazzák a pontos dátumot és időt és nem vagyok rákényszerítve kismillió mappa között kutakodni egy szem fotó után.
Multimédiás szempontból jó tudni, hogy a lejátszója viszi a DivX filmeket. A beépített Windows Media Player zenelejátszó pont olyan mint ezer éve, fut a háttérben, viszont sajnos hangszínszabályzója nincs. A beépített FM rádió RDS információkat ugyan nem kezel le, ellenben lehet vele rádióadást rögzíteni! Ezt sok mai mobil sem tudja.
Extrább szoftverekben ne reménykedjünk, de úgy is fel lehet fogni, hogy a GSmart nem erőlteti a saját javasolt programjait a felhasználóra, hanem hagyja, hogy egyénileg döntse el mindenki, mit tesz fel rá. Ami érdekes lehet, az az Office Mobile (Excel, Word, PowerPoint és OneNote), ezekből újat is létrehozhatunk igény szerint és persze meglévőket is lehet szerkeszteni.
Adott még a be- és kitömörítéshez a Zip, egy adatmentő Pocket Backup, a Remote Desktop Mobile prezentációkhoz vagy csak úgy vagizni, FM-rádió, valamint az SPB-től a Keyboard program, a többi a WinMo megfelelő verziójának megfelelő alapprogram.
A telefonban van beépített navigáció és mivel Windows Mobile telefonról van szó, így gond nélkül fut sokak szerelme, az iGO 8 rajta! Erről túl sokat nem tudok mondani, működik, a hidegindítások kissé lassúak, de ez minden GPS-es mobilra igaz.
Adatkommunikáció szempontjából egyetlen komoly hátránya van az S1205-nek, 3G hálózatokkal nem tud mit kezdeni. Szerencsére azonban legalább EDGE van, valamint okostelefon lévén a Wi-Fit sem hagyták ki. Helyi adatkommunikációra ott a Bluetooth 2.1, valamint a microUSB és az ActiveSync páros. Gyárilag csak az Internet Explorer használható böngészésre – mily’ meglepő – azonban a rutinosabb felhasználók egyik első mozdulata az Opera Mobile rápakolása lesz.
Ami az 1320 mAh-s akkumulátort illeti, egész szépen teljesít. Két kártyával akár bő két napot is kibír, ha nem használunk egész nap valami nagy akkuzabáló programot – navi, Wi-Fi, Bluetooth, max fényerőn fényképnézegetés, zenehallgatás. Ez azért is jó hír, mivel akárhonnan is nézzük, dupla SIM-mel kell teljesíteni a konkurencia átlagát (bár az igazsághoz hozzátartozik nyilván az is, hogy a 3G nem támogatottsága miatt képes két-három napig is működni egy feltöltéssel a mobil, mivel egyik kártyára sem keres folyamatosan 3G vagy neadjisten HSPA hálózatot.
Összegzésként talán csak annyit tudnék elmondani, hogy a Speedshopnál jelenleg kártyafüggetlen – naná! – változatban 60 ezresért a mienk lehet egy WinMo okostelefon, amely ráadásul két SIM kezelésére is használható. Az árból látszik, hogy tudásban nem csúcs a készülék, de ennyiért nem is várható el, azt hiszem, hogy ez a tudás ennyi pénzért bőven rendben van! Csak ajánlani lehet a Gigabyte GSmart S1205 mobilt.
A Gigabyte GSmart S1205 mobilt a tól kaptuk tesztelésre, melyet ezúton is köszönünk.