HTC EVO 3D teszt

Nálunk jár a tajvani gyártó háromdés modellje, a HTC EVO 3D. Tesztünkben leginkább arra keressük a választ, hogy van-e értelme mobilba 3D funkciókat tenni avagy sem, mellényúlás-e ez a modell vagy jó döntés volt-e a cég részéről a piacra dobás. Az egyébként csúcskategóriás telefon legfontosabb és legérdekesebb funkciója ugyanis a 3D-képesség, nevezetesen képes 3D-ben felvenni videókat és fotókat, valamint ezeket 3D-ben visszaadni a kijelzőn (illetve néhány kompatibilis játékkal is játszhatunk). A -tól kapott dobozban a megszokott tartozékokat találjuk az EVO 3D mellett, így tehát adott egy zenelejátszást is vezérelhetővé tevő sztereó headset nem agybadugós véggel, egy hálózati töltőfej, valamint egy microUSB adatkábel. Kissé sajnáljuk, hogy a HTC teljesen leszokott a „normál” töltőkről, így jobb esetben is két kábel kellene (egy a PC-hez, egy pedig a töltőhöz). A gyári 8 gigabájtos microSD kártya a telefonban rejtőzik.

A 126×65×12,1 mm fizikai méretekkel rendelkező készülék tömege nem elhanyagolható, ugyanis 170 grammot nyom a mérlegen! Azért is meglepő ez az adat, ugyanis nem fém a burkolat. Az előlapi megjelenítő 4.3 colos, felbontása 960×540, tehát qHD, a cikk írásakor az elérhető legjobb felbontású panel. A megjelenítő LCD, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. „A térhatású képet autosztereoszkópikus módon állítja elő. Ennél a megjelenítésnél nincs szükség szemüvegre. Ebben az esetben egy mikrolencséket vagy takaró sávokat tartalmazó szűrőlap kerül a megjelenítő elé. Minden lencse vagy sáv átfed néhány képpontot, és különböző irányba téríti el a fényt vagy tesz láthatóvá a két szem részére más-más képpontokat.” A hangszóró rácsába két oldalt egy állapotjelző LED, egy előlapi kamera, valamint az érzékelők foglalnak helyet diszkréten. A kijelző alatti négy gomb érintésérzékeny, az ikonokat króm körrel dobták fel.

A hátlapon rögtön látszik, hogy nem egyszerű mobillal van dolgunk, ugyanis két darab kamera található itt, mindkettő öt megapixeles és egy dupla LED-es vaku segíti a fotózást. A kamerákat körbefoglaló réz keretbe ágyazták a hátlapi hangszórót. A telefon jobb oldalán egy kis váltókapcsolóval válthatunk 2D és 3D felvételek között, a nagy ezüst gomb a kamera gyorsgombja. A hátlap levételéhez a körmünkre lesz szükség, ez alatt bújik meg az 1730 mAh-s akkumulátor.

Az Android 2.3.4 Gingerbread rendszer az alapja az EVO 3D-nek, amelyen a HTC Sense 3.0 kezelőfelület található. A HTC Sensation-ön debütált Sense 3.0 - a két telefon egyébként hardveresen és tudásban is nagy részt egyezik, így a közös funkciókat nem emeljük ki ebben a tesztben, javasoljuk a Sensation tesztjét elolvasni - az elődhöz képest új képernyőzár-feloldást, ehhez tartozó új funkciókat tud mutatni, de új a menüanimáció is, amennyiben a hét főképernyőt gyorsan kezdjük lapozni, átvált egy háromdés körre, de persze a megszokott szerkesztő mód megmaradt.A HTC-től már megszokott három részes menü is adott, nem csak egyszerűen valamilyen mód szerint teszi sorrendbe az alkalmazásokat, hanem gyakoriság és az utólag letöltöttek szerint is válogathatunk köztük. Említést érdemel még a HTC által picit módosított redőny, amely kissé eltér a más márkáknál megszokottól és a teljesen személyre szabható, megújult, többfunkciós képernyőzár.

A készülék gyorsaságáért egy kétmagos, egyenként 1.2 gigahertzes Qualcomm Snapdragon MSM8660 processzor, egy Adreno 220 grafikai gyorsító, valamint egy 1 gigabájtos memória felel. A modell belső tárhelye 1 gigabájt, de ezt igény szerint további 32 gigabájttal is bővíthetjük microSD kártyával. Adatkapcsolat terén sem szégyenkezhet a HTC EVO 3D, ugyanis van itt négysávos GSM modul, kétsávos 3G, HSPA, Wi-Fi 802.11 b/g/n, DLNA, Bluetooth 3.0-támogatás. Az internetezéssel tehát nem lesz gond, a net léte ugyanis alapvető egy ilyen jellegű telefonban, anélkül halottnak mondható. A gyári böngészője megfelel az elvárásoknak, de az új felhasználóknak javasolnám az Opera vagy a Dolphin böngészők Mobile vagy Mini változatát kipróbálásra.

A telefonkönyvről, üzenetekről és zenei részről nem tartottam fontosnak nyilatkozni, ugyanis a Sense 3.0-t már egy korábbi tesztben részletesen kiveséztük, a HTC nem véletlen ilyen sikeres, a Sense egy rendkívül jól összerakott menürendszert ad a gyári helyett, érdemes ezt használni. Ami a zeneiséget illeti, a gyári lejátszó helyett minden Android-felhasználó roppant gyorsan keres egy jobban megfelelőt a Marketen, pedig ezzel sincs semmi gond, az igényesebbek számára is jó funkciókkal ellátott. A gyári headsettől csodát ne várjunk, gyengén muzsikál, de ez nem a telefon hibája! Saját otthoni fülesünkkel is próbáljuk ki az EVO 3D muzikális képességeit, megéri!

Lássuk a legizgalmasabb részt, a 3D-s kamerákat. A fő optika megfelelő minőségű fotókat készít 2D-ben, ISO állítható 100-800 között, lehet szélesvásznú a kép, van auto- és érintőfókusz, ezek folyamatosak, arcfelsimerő és számos alapvető beállítás. A 2D-3D között a váltókapcsolóval válthatunk, nagy piros pont az újra felfedezésre került jobb oldali kameragombért. 3D-ben .mpo kiterjesztésben tudunk fotókat készíteni, ilyenkor 1920×1080 képpont felbontásban tud csak rögzíteni a kamera, míg a 3D videókat .mp4-ben vesz fel. A 3D-s képek és videók gyengének mondhatók, mi legalábbis nem találtuk meg azt az ideális egyetlen pontot, amikor tökéletes a hatás, minden egyéb esetben szétúszik, -csúszik a kép és keresztbeáll az ember szeme 1 perc alatt hányingerig lehet ezt fokozni. Kissé negatívum, hogy a képekre nagyítva eltűnik a 3D. Ehhez még meglepőbb, hogy semmilyen extra 3D tartalom, funkció nem érhető el, így például nincs 3D YouTube csatorna, holott a konkurens LG 3D-s mobiljához jár, játékokkal együtt.

Az EVO 3D beépített akkumulátora 1730 mAh, ezzel egy napig elketyeg a mobil. A HTC Sensation testvérmodellje gyakorlatilag csak a 3D-vel tud többet, azonban keveselljük a tudást mind funkciók, mind támogatás terén azért az árért, amit a tajvaniak kérnek a 3D miatt érte.

A HTC EVO 3D teszthez a készüléket a  biztosította.