LG Velvet 4G teszt

Az LG idén fejezte be a G széria gyártását és annak érdekében, hogy ne maradjunk felső-közép kategóriás készülék nélkül, piacra dobta az LG Velvetet, amiről pár hónapja napi rendszerességgel szivárogtatták az információkat, hogy hype-olják a telefont. Főként emiatt vágtam rá egyből az “LG Velvet érdekel?” üzenetre, hogy igen. Ezt a választ két hét használat után sem bántam meg.

Az LG a Velvettel egy új korszakot indított, ami több dologban eltér a megszokottól, de ami a legfontosabb, a készülék kinézetét próbálták egyedivé tenni. Ez meglátszik a készüléktest vékonyságán és a raindrop, azaz esőcsepp kamera elrendezésen. Az audiofilek legnagyobb sajnálatára az LG már nem tett a Velvetbe quad DAC-ot, cserébe rendelkezésre bocsátották a 3D Audio Engine-t, ami egy kis térhatást ad a zenéknek.

A doboz kicsomagolása volt számomra az egyetlen csalódás, hiszen a telefon nevével ellentétben nem bársonyon pihent a telefon a dobozban. Be kell vallani, annyira nem is pont a bársony bélés hiányzott, sokkal inkább a tartozék mennyiség, az ugyanis kissé szerényre sikeredett a felhajtás mellett. 

A 15 wattos töltőn és az USB A-USB C kábelen kívül semmit nem kapunk, pedig ehhez az elöl-hátul üveg telefonhoz nem ártott volna alaphangon kapni egy átlátszó, vékony szilikon tokot. A MIL-STD-810G katonai szabvány lehet, hogy számít valamit, de ettől még nem élne túl egy 1 méteres zuhanást betonra, bár ez szerencsére nem tapasztalat, hanem megérzés. A telefon rendelkezik még IP68-as vízállósági tanúsítvánnyal, azaz ha mosogatás közben beesik a pörköltmaradékos tányér mellé, van esély, hogy túléli a készülék. 

A telefon design szempontjából nagyon különleges, hiszen egy nagy, eléggé nyújtott készülékről van szó, aminek előlapján megtalálható a 6,8 colos képátlójú kijelző, egy apró bevágással a tetején. Ezt már 2017 óta használják, szerintem kinézetre nincs vele baj, de a kameralyuk sokkal kevesebb helyet venne el a kijelzőből, mint a notch. A megjelenítő technológiája P-OLED, ami 1080×2460 pixelt tartalmaz, így a képarány 20,5:9. A kijelző alatt bújik meg az optikai ujjlenyomat-olvasó, ami egész gyorsan működött, miután kétszer regisztráltam ugyan azt az ujjamat.

A képernyő képfrissítési rátája 60 Hz, ami csak azután rossz, hogyha mellette van egy gyorsabb képfrissítésű mobil. A kijelző szélei íveltek, amihez semmi különleges funkció nem társult, kár, hogy kihagyták a világító él vagy oldalról behúzható extra funkciók ziccerét. A színek természetesen szépek, a kép éles és a maximális fényerő is bőven elég. 

A telefonban a Qualcomm Snapdragon 845-ös processzora pörög, ami két éve csúcskategóriának felelt meg és meg kell hagyni, ez a SoC most is elég mindenre. A telefon nem akadozott, minden ment, ahogy mennie kellett. RAM-ból 6, ROM-ból 128 gigabájt áll rendelkezésre, ez utóbbit microSD kártyával bővíthetünk.

Egy okostelefonba nem elég az erős hardver, kell hozzá a szoftver, ami jelen esetben az Android 10-re épülő LG UX 9. A szoftver design-ja nem ad extrát és funkcionalitásában sem lehet különleges elemet kiemelni, viszont lényeges, hogy nem is hiányzott semmi a használat során. 

A fordítás is rendben van, egy dolgot furcsálltam mindössze, hogy teljesen hülyének néz a telefon, egyszer kiadta teljesen random, hogy ne jusson eszembe eltávolítani az akkumulátort, ez egyébként házi körülmények között nagyon ritka eset lenne, hiszen a hátlap nem leszedhető. Valamint úgy csinált egy másik hibaüzenettel, mintha nem tudatosult volna bennem, hogy kihúztam a SIM-tálcát.

A készülék alján található a 3.5 mm-es jack csatlakozó, a type-C töltő port, a beszéd mikrofon, valamint a hangszóró, ami meg tud szólalni egyszerre a beszéd-hangszóróval, azaz adott a sztereó hangzás.

A keret tetején a SIM-tálca és a másodlagos, zajszűrős mikrofon található meg. A keret oldalain figyelhetőek meg a hangerő-szabályozó, a be/kikapcsoló és a funkcionalitásban egyhangú Google Assistant gomb. Mindegyik kényelmesen elérhető.

A hátlapon található a raindrop, azaz esőcsepp elrendezésben pihenő kamera trió, melynek csak a főszenzora lóg ki a készüléktestből. A képek minősége abszolút rendben van, a 48 megapixeles (f/1.8 fényértékű) fő szenzor által megörökített fotók szépek, részletgazdagok, élesek és kontrasztosak, de ez egyetlen másik szenzor teljesítményéről sem mondható el sajnos. 

A 8 megapixeles (f/2.2 fényértékű) felbontás a széles látószögű fotókhoz kevés, az 5 (f/2.4 fényértékű) megapixeles mélység-élesség szenzornak pedig továbbra sincs semmi értelme, jobb lett volna, ha egy nagyobb felbontású széles látószögűt kapunk és csak két kamerával gazdálkodhatnánk. 

A frontoldali kamera 16 megapixeles (f/1.9 fényértékű) és még így sem lehetséges vele a 2D-s arcfelismerés sem. Miért? Ha már kicsenget valaki több, mint 150.000 forintot, csak megérdemelné az arcfelismerést, illetve a felhajtás a különleges mobil iránt ilyen alapvető funkciót adhatott volna.

A hátoldali kamerák rendelkeznek elektromos képstabilizálással, videót pedig 1080p/60fps és 4K/30fps-ben is tud rögzíteni az LG Velvet. A szelfikamera legjobb videós képessége 1080p/30fps, ami szerintem bőven elég. A kamera szoftvere könnyen átlátható, sok funkciót tartalmaz, szerencsére nem hagyták ki az éjszakai módot sem, aminél a képek élesek maradtak és szerintem tök jól néznek ki.

A Velvet akkumulátora 4300 milliamperórás, ami egy ilyen vékony (alig 7.9mm) telefonnál nagynak számít, bár szerintem sokan beáldoztunk volna pár mm-t még nagyobb telepért. Ezzel az akkumulátorral hat órányi képernyőidő simán kijön, és a töltést, ha éjszaka végezzük, nem zavar, hogy csak 15 wattos teljesítménnyel megy végbe. Napközben nem volt szükségem töltésre, mivel az esetek nagy részében nem merül le annyira, hogy töltőre kellett volna tennem éjszaka előtt. 

Vezeték nélküli töltésre is van lehetőség, ami nagyon lassú, de ha nem nulláról kell százra tölteni gyorsan, úgy elég csak lerakni a töltőpadra a telefont, és magába szívja az energiát, már ha nem csúszik le, hiszen a Velvet még az épphogy nem vízszintes felületeken is csúszkál. 

Az LG Velvet a nagy hype után nem tűnik minden szempontból "instant get" felső-középkategóriás telefonnak a teljesen átlagos kamerától kezdve, a gyorsabb töltés hiányán át a csomag szolid tartalmáig. Hiányoznak az olyan “fancy” dolgok, mint a magas képernyő-frissítési arány, a szupergyors töltés vagy épp a periszkóp kamera, ezekkel lehet a felhasználókat megfogni 2020-ban. 

Ezt végiggondolva, ha tételesen megyünk végig, több szempontból is van ennél egy-két jobb vétel, az LG Velvet ütőkártyája viszont a kinézete. Ha valaki szeretné, hogy megcsodálják a telefonját, hogy milyen menőn néz ki, kifejezetten szép kijelzőn intézné a tennivalóit és a hangrendszerre sem szeretne panaszt, mert igazán jól szól, akkor megéri megvenni, de nem árt tudni, hogy ez a 150-200 ezer forint körüli ár egy kevésbé látványos telefonnál nagyobb tudást adna.