Motorola_RAZR2_V8

A Telefonguru osztályzata
(1-5) osztályzatosztályzatosztályzatosztályzat


Szavazás
Külső: 9.00

Tudás: 8.43

Minőség: 8.29

Értékelés: 8.57 | Szavazatok: 7

Szavazzon Ön is!



„Azannya, itt egy lapos Lazannya!” gondoltam magamban, amikor megláttam a csokis desszertnek is kicsi (már persze az én mohóságomat alapul véve, mivel nálam a táblás csoki is 300 grammnál kezdődik…) dobozt. Igazából akkor lepődtem meg, amikor azt kinyitottam. Ugyanis valóban egy rendkívül vékony telefont találtam a doboznak a felső részében.

Ekkor döbbentem rá, hogy a „Karatéjjos pöngét” vállaltam el! Nahát, ez kellemes meglepetés volt, mivel a Mobil kiállítás óta (amikor is először találkoztam a készülékkel és nagyon ötletes reklámjával) nem láttam!

Alapból meg sem tudtam fogni… Kis próbálkozás-sorozat után találtam egy jó pozíciót, és sikeresen – leejtés nélkül – kihalásztam „Ő laposságát”.

Egy biztos, mégpedig az, hogy ezt olyan tenyeres-talpas legények, mint amilyen én is vagyok, nem tudják majd rendesen kezelni.

Nagy tenyeremben (szó szerint) eltűnt a berendezés. Még szerencsém, hogy szélessége van, mivel a vastagsága… Ááhhh, nem magyarázom, hisz a beceneve (penge) elég korrekten leírja ezt a méretet. Ujjaimmal is csak úgy tudtam megfogni, hogy – bekapcsolt állapotban – mindenféle figyelmeztető hangokat adott ki, miszerint egy őrült telefonmániás nyomogatja a szélső gombjait. Ez a tiltakozás csak akkor múlt el, amikor két kézzel fogtam meg, és óvatosan fogást változtattam rajta!

Mit is mondjak? Elsőre elég vadra sikerült a találkozásunk, de sebaj. Egy rossz kezdet után csak jó jöhet. Mondom én, és a kutya nem mossa le rólam, hogy világmegváltó módon optimista vagyok.

Amit elsőre észrevettem az volt, hogy a készüléken azonnal meglátszott minden ujjlenyomatom! Még le se húztam a fóliákat, de már tele volt a tapizásom rajzolataival a ház. Szerintem ez egy bújtatott rendőrségi segédeszköz. Még szabad szemmel is jól láthatóak a barázdák…

Most már eljutottam a dobozban a telefon alatti szintig. Teljesen természetes, hogy van a telefonhoz egy számítógép összekötő kábel. Az is alap – legalább is szerintem – hogy egy jó kis füles is mellé van csomagolva. Érdekes – bár számomra egyáltalán nem zavaró – hogy nem találtam „User Guide”-ot (azaz kézikönyvet, vagy ismertebb nevén használati útmutatót. Pillanatok alatt letöltöttem egyet a NET-ről. OK. Ezen túl vagyunk. Viszont ami nagyon feldobott az a telefonvédő „szütyő”. Igaz anyaga, és szilárdsága miatt valódi védelmet nem ad, de a portól megóvja a finom kis műszert.

Ennyit a dobozról, és a tartalmáról. Vissza a telefonhoz.

Itt azért – átugorva az első teljes napi szadi leírását – szeretném jelezni, hogy a készülék akkuja éppen csak a nap végéig (sőt inkább csak kora estig) bírta szuflával. Ez igazából nem lepett meg, de erről majd később.

Jött a bekapcsolást. Ez is alapból könnyedén és kellemesen ment. Majd beállítottam a dátumot és az időt, valamint azok formátumait. Érdekes dolog, hogy az óra formátumát és a dátum kijelzést csak a főképernyő „opciók” -> „kezdő testreszabása” menüjében lehet beállítani. Máshol nem! Ez végig zavart. Sőt igazából akkor zavart a leginkább, mikor erről elfeledkeztem, és a „főmenü” -> „beállítások” ->”telefon beállítások” menüpontban ezt a funkciót nem találtam meg…

Minden esetre azt megtapasztaltam, hogy bár nincsenek megszámozva mindenhol a menüpontok, de itt is lehet gyorsan, és egyszerűen meghívni egy-egy pontot számmal.Nem sok menüpont van! Az biztos, hogy aki ezt a telefont fogja használni, elég gyorsan ki fogja ismerni magát közöttük. Vegyük csak sorra:

  • Legutóbbi hívások – Ezt a pontot nem hiszem, hogy ragozni kellene. Igazából én e részét a telefonnak (az összes eddiginek) talán ha 1 év alatt 10x használtam…
  • Kapcsolatok – Ez nem más, mint a telefonkönyv. Rugalmas (illetve dinamikus). Igazán nem is tudtam telenyomni úgy, hogy „kiakadjon”. Pedig az alap telefonomban van vagy 2-3 ezer bejegyzés. Nagyon tetszett benne az, hogy a Nokia és a SonyEricsson telefonjegyzékéhez nagyon hasonlít, és könnyű kezelni. Mármint beírni, de javítani már kissé komplikáltabb. Erre csak egy adat:: a harmadik próbálkozásra sikerült csak a telefonszám javítása. A törlés még akkor sem! Persze itt nincs kizárva, hogy csak azért nem tudtam elvégezni a tervezett feladatot, mert nem a Motorola gondolatmenetét követtem, hanem amúgy, bum-bele módra csak nekirontottam a dolognak (Nokia-s és SonyEricsson-os tapasztalatomban bízva).
  • Irodai eszközök – Huh! Ide bezsúfoltak aztán mindent. Bár tény, hogy egy-két pont kivételével én is itt kerestem a megoldást a kitűzött cél elérésére, és meg is találtam. A következő pontokat nem értem, hogy miért kerültek ide (a pontokat nem fejtem ki bővebben, mivel a nevük eléggé beszédes):
    • MOTOSYNC
    • Letöltéskezelő
    • Fájlkezelő
    • Hívási szolgáltatások (e pont a FIX hívások beállítására, és a szolgáltatói számok híváslistáját tartalmazza). Meg kell vallanom, hogy e menüpontot én soha sem használtam, még a saját telefonjaimon sem.
  • WEB hozzáférés – Kell ehhez magyarázat? Nem! Egyszerűen csak belép a NET-re, vagy a WAP-ra. Előzetes beállítás szerint. A program saját böngészőjét használja ekkor.
  • Játékok és alkalmazások – Ezt a párosítást soha a büdös életben sem fogom megérteni! Miért kellett ezt létrehozni? A kettőnek semmi köze sincs egymáshoz! Ráadásul a 3. menüpontban már volt egy „rendszer” szekció. Kicsit kaotikusnak tűnik az egész…
  • Üzenetek – a legjobban felépített menüpont. Minden, amit itt keresnék, itt van. Logikusan és értelmesen. Ez egyszerűen így tökéletes!
  • Multimédia – Itt is pont az van, amit vártam. Magyarázatot nem is tudok hozzáfűzni.
  • Google – Hát ez nem semmi! Már itt is kezd fészket rakni a NET-es keresők királya. Kell ezt ragozni? Nem. Egyértelmű, hogy mire lehet használni. Pont arra…
  • Beállítások – Ez az a menü pont, ahonnan nagyon sok mindent hiányoltam, és ahol – ha lehetne, és rászabadítanának – nagyon sok mindent átvariálnék!
Rövid idő állt rendelkezésemre arra, hogy megismerjem a készüléket. Viszont ezen idő alatt is észrevettem, hogy jó pár helyen nem működik a „vissza” nyomógomb. Ez először csak zavart, majd már idegesített is! Ezért komolyan fújok a program készítőire! Ugyanis a képernyő aljához dedikált két gomb közül a jobb oldali a visszalépés/törlés funkciót kapta, de ezen (alatta lévő, és előre dedikált) funkcióval rendelkező gomb (ilyenkor) inaktív… Nagyon nem értem a program alkotóit!

Ennyit a gombokról, és a funkciókról. Most pár nagyon jó és érdekes lehetőséget szeretnék megemlíteni. Ezek a következőek:

  • Zene lejátszás – Akárhány dallamot töltöttem át bluetooth-on keresztül (már persze csak arra vonatkozik amelyik átment, mert a nagyobbak sorra lebuktak az átviteli próbán) azt mind betette egy átmeneti tárolóba. Onnan sikeresen kimásoltam a megfelelő zenei vagy videó mappába. Igen ám, de csak másolatban lehetett ezt megtenni, majd egyesével törölni is kellett. Mindez az első 10 számnál még csak kicsit zavart. Majd, amikor gyors egymásutánban nyomtam át 30 számot, akkor már egyre jobban. Itt azért lehetett volna egy áthelyezéses funkciót is megalkotni (vagyis átmásolja az adott file-t, majd kitörli az érkezési folderból). Igaz, ekkor – véletlenül – megtaláltam a csoportos törlés funkciót. Ez nagy szerencse volt, ám itt is találtam egy zavaró funkciót. Mégpedig a csukott állapotban is érzékeny volt a lejátszó következő, előző szám és lejátszás-szünet gombja. Volt szerencsém kipróbálni séta közben. Amint leültem egy kávézó teraszára, azonnal vagy számot váltott, vagy leállt-megindult. Ezt a funkciót nem tudom, hogy lehetett volna letiltani, de egy biztos: a 3. váltás után már kimondottan zavart a zenehallgatásban.
  • Fényképezés – Itt megvan minden, ami nekem – mint ezt a funkciót alapból nem használónak –ahhoz kell, hogy komfortérzetem legyen. Ennek ellenére eszembe sem jutott a beépített kamera használata. Érdekes felfedezés volt számomra, hogy ha fényképezés funkcióban összecsukom a telefont, akkor sem kapcsol le az alkalmazás. Sőt külső kijelzőre vált, és ott akár egy önarcképet is könnyedén el lehet készíteni. Ez egy olyan funkció, amit eddig még nem tapasztaltam más telefonnál. Persze lehet, hogy csak én nem fedeztem fel… Tetszik a 2 Mpixel-es felbontás.


Akkor most térjünk vissza a külsőhöz. Tehát a telefon extra lapos. Ez alap. A szélességével nincs problémám, és a hossza – számomra – természetes. A kihangosítás hangszóróját viszont érdekesen rejtették el. Mégpedig azért, mert egyrészt a telefon alsó felületén van egy lapos rés, amin keresztül szól a készülék. Érdekes módon (a kis felület miatt nem vártam sokat) egész jól szól. Ezen hangszóró nyílás közelében látszik az alsó élen is két nyílás, aminek a funkciójára nem sikerült rájönnöm.

Lehet, hogy kicsit cikk-cakk-nak tűnik, de most visszatérnék a kijelzőhöz. Szerintem meglepően nagy mind a két kijelző! Számomra több mint elégséges, mármint a méretük. Szépnek és jól olvashatónak érzem őket. Igen ám, de itt is van problémám, ugyanis a kijelzőn megjelenő jelzések nem túl jók, sőt félrevezetőek! Hogy miért?

Vegyük például a legfontosabb kijelzést, az akku töltöttség jelzését! Alaphelyzetben ugye 100 %-os értéknél van egy elem alakú jelzés, amiben három részre osztott mezőkből minden rubrika aktív. Igen ám, de amikor 1 vonással kisebb lesz a kijelzés, akkor nem 66 %-on áll a töltöttség (belső menüben ez számszerűleg is kijelzésre kerül, tehát ellenőrizhető), hanem csak 50 %-on, illetve az alatt van a készülék. Amikor meg már csak egy rovátka világít, akkor sem 33 %-on van az aksi, hanem jó ha 20 %-on.

A kellemetlenség igazából most a teszt 5. napján ért, amikor is este még 20 %-on állt a számszerű kijelzés, majd hajnali 4:25-kor arra ébredtem, hogy csipog a telefon, miszerint az akku vészes kimerültségben szenved. Azt hittem, hogy ez valami éjszakai bejelentkezés miatt történt, de nem. Jelzett még 5:15-kor, valamint 6:25-kor is! Ekkor kénytelen voltam töltőre rakni, hogy tovább tudjak aludni.

A furcsa számomra az, hogy az okostelefonom 20 %-os töltéssel még egy napig elvan készenléti üzemben, ez meg nem…

Minden esetre – ahhoz képest, hogy milyen kicsi a telefon (tudásra és kijelzőre is) – eléggé megdöbbentett azzal, hogy 1-2 napot bír csak ki az akkuja, és e végső (határnap) éjszakáján már nem hajlandó túltenni magát. Ez számomra elég gyenge eredmény! Sokkal többet vártam tőle. Minimum 3, de inkább 4-5 napi készenlétet (minimális használat esetén). Igaz ezen az értéken nem csodálkozik az ember akkor, ha megtapasztalja, amikor az Internet használata esetén már az első nap estéjén vészes lemerülésről panaszkodik a készülék!

Vissza-visszatérve a házra engem igazán az is zavar, hogy – bár van egy eléggé nagy gumi ütközési felülete, mely becsukáskor csillapítja a fedél csapódását – ez azonban eléggé kemény, ezért komoly hanghatással jár, ha csak úgy – humán fékezési effektust nem használva – az ember egyszerűen becsukja a telefont. Ez leginkább a hajnali „ébresztésnél” tudatosult a feleségemben (akit a csattanással sikerült szintén felébresztenem).

Mivel Karácsony előtt kaptam meg a telefont, nem volt elég időm jól kivesézni. Na meg az idő rövidsége azt sem tett lehetővé, hogy beletúrjak a telcsibe, és felfedjem mélyebb, és az átlagos felhasználók előtt általában rejtve maradó titkait!

Rövid, de kemény hetet töltöttünk együtt, ami után – én azt mondom –ez a telefon annak jó, aki semmi extrát nem vár el tőle, igazi telefonnak szeretné használni, és maximum 3-5 szám egyszeri meghallgatása után töltőre is tudja tenni (nehogy folyamatosan csipogjon a zsebében)…

Végezetül összefoglalom pár pontban, hogy mi tetszik a készülékben, és mi nem:

Tetszik:
  • A lapossága.
  • A könnyű kinyithatósága.
  • A kellemesen nagy képernyő.
  • A képernyőn feltüntetett információk mennyisége.
  • A beállítható dátum kijelzés.


Nem tetszik:
  • Az ujjlenyomat megmarad a nagy külső felületen, és mivel az tükrös, ezért elég jól látszik is.
  • A képernyő túl gyorsan kapcsol le. Bár – elvileg – módosítottam ezen, de a gyakorlatban nem éreztem különbséget a két beállítás között.
  • Simán félre lehet nyomni a gombokkal. Ez leginkább akkor idegesítő, amikor a 3-as megnyomásával egy időben a piros gombot is megnyomom, és kezdhetem előröl a műveletet…
  • Nem bővíthető memória kártyával.
  • A T9-es szótár, amit egyébként nagyon kedvelek, néha komolyan hátráltatja a gépelést, különösen, ha számára idegen szót szeretnék leírni.
  • Nem változtatható az SMS értesítés hangja.
  • Az oldalsó gombokat rendszeresen sikerült megnyomnom, aminek következtében különböző, hanghatásokkal és rezgéssel kísért nem várt jelenségek jelentkeztek, illetve segédprogramok indultak el.
  • Bár még csak tegnap töltöttem fel, máris 1 egységen van az aksi kapacitás jelzője.
  • Kinyitás után is világít a külső kijelző, amit ilyenkor – normál esetben – nem is lát az ember. Az, hogy ott egy Motorola „M” betű világít, szerintem komoly energiapazarlás!
  • Az analóg és digitális óra közötti váltást egy – számomra teljesen érthetetlen módon – eldugott menüpontban lehet végrehajtani! Kár érte…



A tesztelés során készített képek:
  • parkoló 1
  • parkoló 2
  • parkoló 3
  • parkoló 4
  • távoli
  • zoom
  • épület
  • forgalom
  • forgalom 2008. február 6.

                  SandorSK
  •  
    Köszönjük a Motorola támogatását tesztünkhöz.