Panasonic_GD55

A Telefonguru osztályzata
(1-5) osztályzatosztályzatosztályzatosztályzatosztályzat


Szavazás
Külső: 6.80

Tudás: 6.20

Minőség: 7.40

Értékelés: 6.80 | Szavazatok: 5

Szavazzon Ön is!

Körülbelül a nyár elejére tehetõ, amikor a Panasonic piacra dobta az eddigi legkisebb telefonját, a GD50-et. Túl sok port nem kavart, sem elsodleges célcsoportja, a divatos nok, sem pedig a „mobilrajongók” között. A GD50 még nem teljesen felelt meg a korszak igényeihez, de kis ráncfelvarrott utódja a GD55 már sokkal több technikai csodát tartogatott számunkra.

A Japán giga cég hazánkban nem elsõsorban telefonjairól ismerszik meg. Bár régebben a mobilok õskorszakában ez nem teljesen így volt. Akkortájt még igen méltó szerepet töltött be. A GD55 elõdjéhez képest kicsit külsõleg is megerõsödött, mostani tömege sem túl vészes, csupán 76 grammot nyom mérlegeléskor. Ezzel a tömeggel is persze indulhat a pillesúlyú világbajnoki címért. Annál is inkább, mivel anyaga nem a szokványos „recseg-ropog” muanyag, hanem egy karakteres metál fényu bevonat. A páncél egyértelmuen jó benyomást kelt és kicsit pejoratív értelemben „kompenzálja” rendkívüli (tenyérnyi) méretét. Szinte igényli a nyakba akasztást, ugyanis zsebben jószerivel elveszne. Természetesnek veheto, hogy elsõsorban nõi kezekbe szánták a GD55-öt, hiszen a gombsor is ehhez mérten lett kialakítva. A billentyuzet kimondottan kacifántos, az egyes gombok mivel nem muanyagból vannak, hanem kis fém pöckökbõl állnak össze, természetesen nem lehetett ráírni a karakterek és a számokat sem. Ezért ezt minden esetben a billentyu alá helyezték. Sajnálatos módon ez némiképp megnehezíti a használatot, fõleg az elsõ idõkben. A menü+ hívás gombok egybe vannak öntve, ami szintén nem minden esetben elonyös egy apró telefon esetében. A készülék közepén pedig egy mini irányító kart fedezhetünk fel, ami a divattal ellentétben nem 5 állású, hanem csak 2. A navigáció, mindhárom gyári elolappal színben azonos, ezért a tesztelt vörös GD55-nél ez, mint egy szent keleti szobor rubin szeme tisztelgett. A monitor persze színes, méghozzá kiváló mértékben. A 4096 színt és árnyalatot ismerõ nagy kijelzõ méretéhez képest sok, 6 szövegsor megjelenítése alkalmas, amire gyárilag 9, de persze külsõleg is beszerezhetõ háttérképeket tölthetünk fel. Megvilágítása erõsen kék, mind a képernyõ, mind pedig a billentyuzet esetében. Sötétben is éles képet biztosított.

Belseje esetében sem rosszabb a helyzet, épp olyan mértékben találunk „mindkét oldalról” említésre méltó funkciókat. A menürendszer leginkább egy T68 vagy más elsõ generációs SonyEricsson-ra hajaz. Egymást követi a 9 menüpont, amelyekbe a navigáció adta lehetõségek miatt csak egymást követve tudunk bele-bele menni. Mindenesetre a teljes menütérkép világosan átlátható, aminek nagyon örültünk. Elsõsorban az ikonok árulkodhatnak az egyes alkalmazásokról, de mivel barangolás közben a jobb oldali gombhoz is (mindig) az adott menü neve van társítva, ez is segíti az eligazodást. Kiválasztani minden esetben a bal gombbal lehet. A telefonkönyv aprólékos, tud minden elvárható funkciót, így a csoportokba rendezést, egyedi hangok, képek hozzáadását, gyorshívást, memória kijelzést (mellesleg 250 hely a tárolóban). Viszont külön kezeli a SIM és a telefon memóriát. Üzenetek: nincs MMS, de van EMS, 15 féle hangulati ikon és 10 féle hang hozzá. Továbbá a hagyományos SMS, és természetesen az összekapcsolt SMS küldés (alapból azt írja ki: 1520 karakter van hátra)

Találhatunk még memóriajelentést is, amibol megtudhatjuk, hogy összesen 100 üzenet mentheto a telefonban. A beállításokban kaptak helyet az átirányítások, a biztonsági parancsok és a kreatívabb szereplõk pedig az applikációkban sorakoznak. Az utóbbi menü alatt találtuk meg a 2 féle nem feltétlenül noi (rally+ügyességi) játékokat, a teljesen átlagos számológépet és átváltót, a nehezen megérthetõ zeneszerkesztõt, és a (persze színes) naptárt, ami azonban kategóriákkal jobb és sokoldalúbb, mint azt vártuk volna. A naptár nézhetõ, napi, heti, havi bontásban is és kellõképpen felhasználóbarát. A már boncolgatott menüben akad még kép és hang fájl. Míg az egyikben a már említett 9 háttérkép és különbözõ vegyes grafikájú hívóazonosító képek között szemezgethetünk, a másikban 20 polifonikus csengohanggal kényeztethetjük hallószerveinket. Ezeken kívül még persze van egy wap browser is, ráadásul egy 2.0-as verziójú.

Amit érdekesnek találtunk:
  • A billentyuzet lezárása külön menüpontot kapott.
  • A menübe lépve akár órákig is el tudunk lenni, a telefon sosem lép ki.
  • Nem túl nõies játékok
  • Az almenük nincsenek számozva, csak a fõkönyvtárak.


Amin érdemes lenne javítani:
  • Túl gyors reagálású gomb, amint a felhasználó megáll, rögtön tovább ugrik.
  • Nincs infra port
  • Nincs MMS
  • Nincs 4-5 irányú navigációs gomb
  • Nehezen megszokható billentyuzet


Ami nagyon tetszett:
  • Memóriakijelzés szinte mindenütt.
  • 100-as üzenettároló
  • 250 helyes tel.könyv.
  • Színes kijelzo
  • Logikus átlátható menürendszer
  • Egyedi formatervezés
  • Három GSM norma ismerete


Összegzés:
A panasonic cég a GD55 esetében egy kellõképpen átgondolt készüléket mutatott be ez évben. Ritkán mondhatjuk el, hogy a tudás és a szépség ennyire igazságosan van elosztva egy mobiltelefonban. Az akkumulátor tesztünk során 5-ösre vizsgázott, de a gyártó mindenesetre mellékel nekünk egy másik mini erõforrást is a csomagban. Bármilyen körülmények és határok között jól és stabilan használható a telefon és nem utolsó sorban elfér egy gyermek markában is (persze nem elsõsorban nekik ajánljuk).
 
Köszönjük a Kékrózsa GSM (a Rózsakert bevásárlóközpontban) támogatását tesztünkhöz.

Több telefon tesztre vágyik? Kattintson ide! Több telefon tesztre vágyik? Kattintson ide!