Samsung Galaxy Note20 Ultra 5G teszt

A doboz kinézete kivételesen érdemel néhány szót, hiszen ez a minimalista design zseniális, és nagyon látványos, hogy a feliratok egy része csak megfelelő szögből látszik. A fedelet leemelve a doboz alsó felében találunk mindent, ami fontos, azaz a telefont, benne az S Pennel, ami most már a készülék színével megegyezik, és a készülék alsó keretének jobb oldaláról a bal oldalra került, kedvezve azoknak a felhasználóknak, akik jobbal fogják a telefont és ballal írnak.

A kiegészítők részét képezi a 25 wattos töltő adapter, a két végén USB-C-s kábel, valamint a meglepően jó minőségű AKG fülhallgató és a bónusz gumiharangok. Természetesen a csomaghoz tartozik egy csomó papír is, amit a doboz felső részébe rejtettek, mondván, úgysem olvassa senki.

A Note 20 Ultra nagyon jól néz ki, hátul mattra csiszolt Gorilla Glass Victus üveg, a keret alumínium, az előlap pedig enyhén lekerekített Gorilla Glass Victus védőüveg újfent. Ezt az újfajta védőüveget először a Samsung rakta a telefonjaira.

A Note 20 Ultrára gyárilag ráraknak egy vékony fóliát, ami mellett még működik az ultraszónikus ujjlenyomat-olvasó. A keret jobb oldala a három megszokott gombnak ad helyet, amit én pont jól el tudtam érni jobb kézzel. A készülék alján található az USB C port, a mikrofonok egyike, a hangszóró és a telefon lényege, az S Pen. A keret teteje ad otthont a SIM-tálcának és a második mikrofonnak.

A telefon a nagy méretének és a minőségi anyaghasználatnak köszönhetően eléri a 200 grammos tömeget, ami nem könnyű. Viszont mindemellett a Note 20 Ultra IP68-as vízállósági tanusítványt is kapott. A színei pedig misztikus bronz, iPhone-s nevén rose gold, misztikus fekete és misztikus fehér.

A Note 20 Ultra hátlapja üveg létére nem csúszik nagyon durván és az ujjlenyomatok sem nagyon feltűnőek, viszont a kamera nagyon kitüremkedik, emiatt letéve lötyög az asztalon, és nehéz rajta írni. Többek között ezért is érdemes egy tokot venni.

A telefonon a legfeltűnőbb az óriási, 6,9 inches kijelző, ami képes adaptív módban 120 hertzes, azaz 1 és 120 között automatikusan változó képfrissítési rátára is. Praktikusan ez annyit tesz a Samsung Display szerint, hogy képekhez 10Hz-re, sok szöveget mutató tartalomhoz, mint egy e-mail, 30Hz-re, videókhoz 60Hz-re, játékokhoz pedig 120Hz-re állítja az Ultra a megjelenítőt. 

Mivel régebben a saját telefonom is Samsung volt, nem csodálkoztam el azon, milyen kontrasztosak és élénkek a kijelző színei. A felbontás fullHD+ vagy 4K (1440×3088px) lehet, az előbbi képe is nagyon éles és részletgazdag és mellette elérhető a már említett adaptív képfrissítés, míg 4K-nál csak 60 hertz adott fixen, viszont így a pixelsűrűség 496 ppi. A készülék támogatja a HDR10+ színezését.

Természetesen a panel a legújabb, Dynamic AMOLED 2X technológiára épült, amiből a 2X nem csak azt jelenti, hogy menő, és kellett valami jelző, hanem azt, hogy a megszokottnak mondható 60 hertzes képfrissítés kétszeresét, a már említett 120Hz-et kapta a telefon, az érintésérzékenység pedig 240Hz, ami az általános 120Hz-s érintésérzékelés kétszerese. 

A fényképezőgép keresője 60Hz-en ragadt (még a 120 kép/mp 1080p videofelvételi mód esetében is), míg a kamera beállításai menü, mint az összes többi menü, 120Hz-et kapott. Ennek ellenére a Note-on rögzített 1080p@120Hz-es videók végül is kiváltják a 120Hz-es frissítést a képernyőn. Ez a helyzet az online fellelhető 120 képkocka/másodperces videók esetében is, főleg játékklipeknél, mert senki nem rögzít egyébként normál videókat 120 kép/mp sebességgel, leszámítva a teljesen más kategóriába tartozó slo-mot nyilván. 

A technológia fekete az tényleg fekete, elérhető a mindig aktív kijelző, és a sötét mód is segít energiatakarékoskodni, nem csak a szemet kíméli, de ezeket már mindenki tudja, aki olvasott OLED kijelzős telefonról tesztet. 

A megjelenítő ugyan nagyon nagy, de faltól falig ér, ezért pár nap használat után úgy lehet érezni, hogy átéred a kijelzőt. Ha pedig mégsem, akkor rendelkezésre áll az egykezes mód is. A képernyő ívelt, szóval adott az Edge panel, ahonnan gyorsan elérhető egy csomó funkció és az Edge lightning is, ami néha működik, néha nem. A kijelző képaránya 19,3:9. Érdemes kiemelni, hogy a Note20 Ultra fényereje nagyon nem átlagos, elérheti az 1500 nitet, ami telefonos viszonylatban jelenleg a legvilágosabb.

Bekapcsolt adaptív fényerőn és közvetlen fény alatt 1024nit-et mérhetünk, ez több a Galaxy S20 Ultránál, a Note 10+-nál valamint 200nittel fényesebb az iPhone 11 Pronál is. Ehhez képest érdekes, hogy ha manuálisan állítjuk a csúszkát, 500nit fényerő a maximum, amit ki tudunk sajtolni belőle, ez a 400nit körüli az átlag a Samsungoknál egy új fejlesztésnek köszönhetően. Tehát egy újabb érv az automata fényerő mellett. A promo anyagokban említett 1500nit az elérhető maximális csúcs hófehér képpel. 

A képernyő több dolog miatt is különleges, egyrészt alá építették be a gyors, ultraszónikus ujjlenyomat-olvasót, másrészt ez a beszédhangszóró is, ami média lejátszásnál besegít a fő hangszórónak és így sztereó hangzást kapunk. Ez a bal oldal, bár végülis lényegtelen, a hangzást ugyanis tudja a telefon váltogatni a képernyő orientációjának megfelelően (ez más, régebbi okostelefonok esetén nem működött). 

Biometrikus azonosításból elérhető az ujjlenyomat-hitelesítés és az arcfelismerés. A szerkesztőség egyhangúan arra jutott, hogy a Samsung ultrahangos ujjlenyomat-érzékelője bizony se nem gyors, se nem megbízható a konkurenciához képest. Szomorú egy fél milliós telefontól. 

A Note20 Ultában található S Pen megegyezik a Note 10 családban már megismerttel tavalyról. A stylus maga nem változott, ám az élmény igen és még jobb lett, mégpedig a késleltetés drasztikus csökkentésével. A Samsung Galaxy Note20 Ultrát akár füzetnek is lehet használni vagy egyéb jegyzeteket lehet beleírni. Én a OneNote programot használtam sokat jegyzeteléshez, ami teljesen jól működött, az írás akkor látszott, amikor a toll ott volt, szinte semmi késleltetéssel nem találkoztam, hiszen a Samsung állításai szerint a tavalyi Note 10 modellek 42 millisecundumos késleltetését 9-re csökkentették, ami a 120Hz-es rátával és 240hz-es mintavételezéssel együtt - ha kevésbé csúszna a toll -, olyan hatást keltene, mintha papírra írnék. Döbbenetesen jó élmény!

A vállalat az S Pent még a Note 9-cel tette aktívvá a giroszkóppal és gyorsulásmérővel, így téve lehetővé az S Pen gesztusvezérlését a levegőben. A tollon találunk egy gombot, amivel az Air command menüt hívhatjuk elő, de akár hadonászhatunk is vele, amivel különféle funkciókat érhetünk el, például a kamerában, de előhívható a galéria, lapozhatunk vele a fotók között, a zenelejátszó is kezelhető, stb., viszont az emberek nem fogják tudni, hogy nem szimplán a megőrülés okozza azt, hogy a levegőbe rajzolgatnak a felhasználók a tollal.

Ha az alapokhoz visszatérünk, elmondható, hogy a screen-off memó nem tűnt el és az egyik legkedvesebb funkcióm volt a teszt során (igaz, pár év saját Note előnyöm miatt rég megszerettem), ezzel a kikapcsolt, fekete kijelzőre írhatunk a tollal. 

A fejlett képernyőkép-rögzítés az S Pen egyik legtöbbet használt funkciója. Az Intelligens kiválasztás lehetővé teszi, hogy különböző alakú képernyő kivágásokat készítsünk, levegyünk belőlük szöveget vagy rögzítsük őket a képernyőn. Alternatív megoldásként létrehozhatunk rövid GIF-animációkat. Aztán ott van a Képernyőírás, az így készített képre különböző tollak és ecsetek teljes készletével írhatunk, vághatjuk, akarjuk. 

A Samsung a rövid jegyzetekhez kitűnő Notes appot is továbbfejlesztette. A One UI újdonsága, hogy már PDF file-okra is lehet írni, vagy magát a jegyzetet menthetjük PDF-ként. A jegyzet alkalmazás a kézírást nyomtatottra tudja alakítani, valamint hangot is adhatunk a feljegyzéshez, hogy egy menő kiselőadást tarthassunk. Végül, de nem utolsósorban a Samsung Notes végre szinkronizálhat a telefon és Windows 10 PC között is. 

A telefon belsejében a Samsung saját fejlesztésű Exynos 990-es lapkakészlete lapul 12 GB RAM-mal és minimum 128 GB, bővíthető, UFS 3.1 tárhellyel megspékelve, ami jelenleg a létező leggyorsabb ROM. Természetesen ez a hardver mindent elfuttat, a Snapdragon 865/865+ után ez az egyik leggyorsabb a piacon. 

Összességében, ha a benchmark eredményeket nézzük és figyelembe vesszük, hogy a Samsung újfent Európának az Exynos chipsetet hozta el, nem pedig a legjobb Snapdragon lapkakészletet, ez az infó némileg arcul csapja az embert, hogy bár kiválóan teljesít a Note20 Ultra, ez lehet még jobb és más kontinensen az is. De ez a kezünkben egyszerűen nem A Legjobb, márpedig a Note-nak A Legjobbnak kellene lennie itt is. 

A Note 20 Ultra kétsávos Wi-Fi 6-tal érkezik, 5G-s hálózati kapcsolat is rendelkezésre áll, az NFC jelenléte ezek mellett pedig eltörpül, pedig számomra az a leghasznosabb, hiszen sajnos nem 5G kompatibilis az előfizetésem és otthon még nem Wi-Fi 6 routerem van. 

Mivel a Note 20 Ultrába gyakorlatilag egy számítógépet rejtettek, elérhető a Samsung okostévéivel vezeték nélkül a DeX (Desktop eXperience), a DeX kliens alkalmazásával számítógépről is elindíthatjuk a Samsung félig telefonos, félig számítógépes felületét. A DeX egyik nagy újítása, hogy a funkció már nem igényel külön kiegészítőt, azaz ez már nem egy külön megvásárolható, 35.000 forintos extra az egyébként is horror árú mobilhoz, hanem teljesen vezeték nélkül használható.

A funkció elvileg minden Miracast kompatibilis okostévével működhet, de a Samsung  2019-es vagy újabb, saját márkás tévé használatát ajánlja. Oké, én is ezt tenném nyilván. Ennek ellenére jóval öregebb és más márkájú tévén is működött. 

A DeX felülete leginkább a windows-os asztalra hasonlít, amit kapunk a tévén vagy monitoron, bal alul tálcán a navigációs gombok, középen a megnyitott appok, míg az állapotsor információi a tálcától jobbra láthatók. Csatlakoztatás után a Note20 Ultra kijelzője wireless egérré avanzsál, így kezelhető a tévén megjelenő hibrid felület. Ebben a módban számos gesztusvezérlés használható, akár négyujjas is. 

A szoftver az Android 10 alapokra épülő One UI 2.5, ami egy egyszerű, letisztult, könnyen személyre szabható felület. A Samsung, ha betartja az ígéretét, akkor 3 nagy frissítést is megkap a Note 20 széria, azaz 2022-ben megkapja az Android 13-at, az első nagy update az Android 11 lesz, amely októberben debütál, az Ultrára 2021 márciusára várhatjuk..

A szoftver funkciói között található rendszerszintű sötét mód, a gesztusnavigáció, a Google-féle Apple AirDrop copy, valamint a Samsung-féle AirDrop copy is, ám mivel egyik sem igazán gyors, nem állítottak még konkurenciát ilyen téren az Apple-nek. Rendelkezésre áll a Music share is, aminek köszönhetően egy társaságban nem kell mindenkinek le-fel csatlakoznia a hangszóróra, hogyha nem csak egy ember rak be számot. Így több készülékkel is képes kapcsolatot fenntartani a Bluetooth 5-nek köszönhetően a Note20 Ultra úgy, hogy közben hangszóróra küldi ki a zenét akár mindig más forrásból. 

A már említett, régóta ismert edge panel is megújult a One UI 2.5-tel, az ikonok nagyobbak, jobban láthatók a középre helyezett nevek. Funkciókban nincs újítás, az edge panel továbbra is gyors hozzáférést biztosít appokhoz, kontaktokhoz, beállításokhoz, eszközökhöz, elég egyszer venni a fáradságot és részletesen átnézni, megkönnyítheti a mindennapokat. 

A Közeli megosztás a Google által nemrég prezentált univerzális megosztó funkciója itt is elérhető. Egyedülálló módon a Note20 Ultra az ultra szélessávú csatornát használja arra, hogy kompatibilis készülékeket találjon. Ehhez tartozik a Samsung Gyors megosztás lehetősége is, amely Bluetooth-on és Wi-Fi Directtel keres Samsung kütyüt fájlok átvitelére. 

Ami hasznos, ám nem tökéletesen működő funkció az a képernyő feloldva tartása, amíg a felhasználó nézi. Ha az S Pen használatban van, amikor lezárul a képernyő, akkor elég csak a tollon megnyomni a gombot és felold a telefon. Mondja az elmélet, a gyakorlatban viszont ez sem működik tökéletesen, néha nem oldja fel a készüléket.

A telefon kamerája egy érdekes pont, hiszen ha már ennyire kilóg a készülékházból, biztos nagyon spéci. És valóban az. Érdekes módon nem a Galaxy S20 Ultra összeállítását használták fel a mérnökök teljes mértékben, apróbb trükköket és okosságokat kaptunk. 

A Galaxy Note20 Ultra fő szenzora az S20 Ultrából már ismert 108 megapixeles érzékelő, ami alapból kilenc pixelt összevon, így 12 megapixeles képeket lő, viszont a teljes felbontás is kihasználható. A lencse 26 mm-es fókusztávolsággal és f/1.8 rekesszel rendelkezik, optikai képstabilizátorral együtt. Már az S20 Ultránál is panaszkodtunk, hogy eltűnt a Dual Pixel, avagy a kettős rekesz, ugyanez a helyzet itt is. 

Nincs olyan “fancy”, mindenirányú PDAF, mint a OnePlus 8 Proban, az AF a sima fázisérzékelésre támaszkodik, a távolság felmérésében lézer segíti, ez jó pont. 

Természetesen mondanom sem kell, hogy a képek élesek és elképesztően részletgazdagok, a színek a Samsunghoz híven valamennyire túl vannak szaturálva, ám a régebbi Samsungokhoz képest több köze van a valósághoz. A kép kellően kontrasztos. Ennek a szenzornak a gyors fókuszálását segíti elő a lézeres autofókusz, ami teszi rendesen a dolgát.

Fő szenzor	108MP	f/1.8, 26mm, lézeres autofókusz, optikai képstabilizátor, 0.8µmr
Periszkópos telefotó szenzor	12MP	f/3.0, 120mm,optikai képstabilizátor, 5× optikai zoom, 50×hibrid zoom, 1.0µm
Széles látószögű szenzor	12MP	f/2.2, 13mm,120°, 1.4µm
Frontoldali kamera	10 MP	f/2.2, 26mm, Dual Pixel autofókusz, 1.22µm

 

A másik két szenzor egyike a szintén az S20-akból ismert 12 megapixel felbontású, ultra széleslátószögű egység 120°-os látótérrel, ami szintén nagyon szép képeket lő, hasonló színvilággal és részletgazdagsággal. Ezt az érzékelőt esti sötétségben nem érdemes használni, hiszen az f/2.2 rekesz igényli a fényt. Érthetetlen módon nincs automatikus fókusz. 

A periszkópos telefotó teljesen más, mint az S20-asokban. A 12 megapixeles periszkópos kamera ötszörös natív optikai és ötvenszeres digitális zoomra képes. Harmincszoros zoom felett már nagyon zajos a kép, természetesen sötétben még kevésbé érdemes nagyítani vele az f/3.0 fényérzékenységével. A lencse stabilizált és fázisérzékelő autofókusszal felszerelt. A Note20 Ultra nem kapott ToF érzékelőt, ez valahogy “lemaradt”. 

Az előlapon híre-hamva sincs az S20 Ultra 40 megapixeles Tetracell optikájának, egy hagyományos 10 megapixeles szelfi kamerát kaptunk f/2.2 rekesszel. Legalább az S10 óta ismert előlapi Dual Pixel AF adott. 

A kamera kezelőfelülete régről ismert, mindössze apróbb módosításokat találunk rajta a korábbi UI-hoz képest, az S Pen használható a kezeléséhez fotók lapozásához, módok váltásához, de zoomoláshoz is. 

A Galaxy Note20 Ultra fotóira igaz az, amit a legtöbben úgy mondanak: “olyan Samsungos”. Élénkebb színek jellemzik némi melegséggel és telítettséggel, avagy picit továbbra is túlszaturált az eredmény. Én személy szerint ezt nagyon szeretem, de tudom, sokan a valósűghűbb képeket várják. 

A Samsung tipikusan túlfeldolgozott és túlélesített véletlenszerű textúrái, mint például a fű, jelentősen tompultak, a Note20 Ultra ezeket természetesebb módon adja vissza. Ha teljesen őszinte akarok lenni, erre már az S20 Ultra is képes az új szoftverrel. Ami nem változott, az a zaj szinte teljes hiánya, a Samsung zajcsökkentésben mindig is elsőosztályú volt. 

A 108 megapixeles kamera logikusan jobb részletességet ad, mint 12 megapixelre butítva, de vétek lenne azt gondolni, hogy elég kivágni egy megfelelő méretű részt a 108 megapixeles fotóból. Az ultraszéles optika jobban teljesít az S20 Ultránál, hiszen a széles jelenetek dinamikai tartományát sokkal jobban kezeli.

A részletek rendben vannak, még ha nem is világelső. Mivel az ultraszéles kamerából hiányzik az autofókusz, így a fókusza a “végtelenben” van, eltúlozza a perspektívát és a közeli témát hangsúlyozza. Plakát fotózásra kiváló, de az asztalon lefotózni valamit igazán élesen, nem fog menni. 

A teleobjektívvel az Ultra még ötszörös zoomnál is éles fotókat készít, jobbat az S20 Ultránál. A végeredmény itt is “Samsungos” színekben és remek zajfeldolgozással. Összességében mindegyik szenzor képére igaz, hogy a dinamikatartomány remek, a kontrasztok kiválóak, nagyon ritka a beégés, a vonalélesség természetesen rendkívül jó, és én a színhelyesség is jobb a régebbi Samsungoknál.

Esti fotóknál jobb képekre számíthatunk az S20 Ultrához képest a fejlesztéseknek köszönhetően. A dinamikai tartomány szélesebb, a telítettség elfogadhatóbb és több részletet is kapunk. Ez utóbbi talán az agresszív zajcsökkentés miatt van, hiszen a több részlet nagyobb zajjal is jár. A Note20 Ultra Élőfókusz funkciójával elmosódott háttérrel készíthető portré. A Samsung általában a 26 és az 50 mm fókusztávolságot használja, Élőfókusszal az utóbbira vált. 

A kamera szoftverében található az okos felvétel mód, azaz a “hadonászol, a telefon meg menti a menthetőt” belőle. Ételt, személyt külön módokkal is lefényképezhetünk, de rendelkezésre áll a profi videó mód is, amiben többek között a zoom sebessége és a mikrofon iránya is állítható , valamint két lassított és egy gyorsított mód. A képeket az S Pen gombjának benyomásával is ellőhetjük. 

A Samsung ellopta az Apple-től a Live Fotót, szóval már a Note 20 Ultra is képes rövid mozgóképként megörökíteni dolgokat. Videózásnál rendelkezésre áll a szuperstabil mód. A felbontás maximuma 8K/24 fps, amit nagyon kevés TV-n nézhetsz vissza teljes képminőségben, de 4K mellett másodpercenként 60 képkockát is lőhet a készülék. Videó készítésénél az ég könnyen kiéghet, viszont utána hamar megtalálja a fókuszt, és újraállítja a színeket.Lassított felvételt 720p/960 fps-sel, valamint 1080p/240 fps-sel tud rögzíteni. 

A szelfikamera 10 megapixeles és 2D-s arcfelismerésre képes. A kamerához végszónak megemlíteném a mindent vivő tényt, hogy annyira jó, hogy a Samsung nem a mindenféle menő specifikációval hirdeti, ami vagy számít valamit, vagy nem, hanem egy saját 8K-s filmet is készítenek, aminek a forgatásán kamera helyett csak S20 Ultrát és Note20 Ultrát használnak. Ez majdnem annyira ötletes reklám, mint amikor Elon Musk SpaceX nevű cége kilőtte Elon Musk másik cégének a termékét az űrbe, azaz egy Tesla Roadstert.

Az akkumulátor 4500 milliamperórás, ez 500 mAh-val gyengébb a Galaxy S20 Ultrához képest, nagyjából azonos hardver mellett. Ezzel egy hat órás kijelzőidő simán összejön sok S Penes jegyzetelés, magas fényerő és 120Hz mellett, ez valamivel több adaptív módban. Összességében nagyon ajánlott a változó frissítési rátát választani, a mindennapokban jól jöhet pár plusz 10 perc az akksiban. A hívásidő nagyjából az S20 Ultráéhoz hasonló, ez pedig kellemes meglepetés a 10%-kal gyengébb akkumulátor miatt. 

A 25 wattos gyorstöltésnek köszönhetően 1 óra 23 perc alatt fel lehet tölteni vezetékesen. 30 perc alatt 43%-ot lehet belegyömöszölni az akkumulátorba, szemben az ígért 50%+ helyett. Puszta összehasonlítás, ahol még mindig le van maradva a Samsung: a OnePlus 8 Pro 30 perc alatt 63%-ot tud tölteni, a Mi 10 Pro 5G 77%-ot ígér, míg a Huawei P40 Pro 80 (!)%-ot. Ugyanennyi idő alatt egy iPhone 11 Pro éppen 50%-ot ér el. Érdekes, de a Note20 Ultra nem támogatja a 45W-os gyostöltést, amit a Note10+ és az S20 Ultra viszont igen. 

Vezeték nélkül a Fast Wireless Charging 2.0 technológia maximum teljesítménye 15 watt, amit a vezeték nélküli töltőpadom nem ért el. A telefonról töltheted wireless a Qi kompatibilis kütyüidet a Wireless PowerShare funkciónak köszönhetően, például füleseket vagy órákat 9 wattos teljesítménnyel. Ennek egy feltétele van, a Note20 Ultra töltöttsége legalább a 30%-ot érje el. 

 

A Note20 Ultra ellen opcióként szóba jöhet házon belül a Galaxy Note20 vagy a Note10+, ha az S Pen nem fontos a döntésnél. Előbbi esetén újabb modellt választhatunk friss processzorral és kamerával, valamint hosszabb szoftveres támogatással, cserébe le kell mondani a magas frissítési frekvenciáról és az üveg hátlapról. 

A Note10+ üveg elöl és hátul, de a kijelzője 60Hz-es, cserébe az 1440p felbontás elérhető, nem úgy, mint a Note20-ban. Persze kamerában valamelyest gyengébb, de itt még mindig a felső kategóriáról beszélhetünk. A Note20 jelenleg 350 ezer forint körül érhető el, így sokkal kedvezőbb árú az Ultra brutális, 485 ezer forintos áránál. A Note10+ most akciósan 300 ezer forintba kerül, így nem véletlen lehet még jobb ajánlat azoknak, akik megelégednek a tavalyi csúcs tudással is. 

Ha A legjobb okostelefont keresed tollal, akkor íme! A Note20 Ultra jelenleg a legteljesebb okostelefon a világon. A Samsung Galaxy Note 20 Ultra 5G egy 480 ezer forintba kerülő telefon, ami több dolgot is jelent. Ellene egyedül a kiálló kamera púp, a lassabb gyorstöltés, valamint az szól, hogy választani kell a 120hz és az 1440p felbontás között. 

Azonban kiválóan működik, ez rendelkezik az egyik legjobb kijelzővel a piacon jelenleg, ami akkora, hogy az S Pent használva életvitelszerűen is lehet rajta írni és rajzolni, a kamera pedig rendkívül jó. A Samsung Galaxy Note20 Ultra a telefon, ahol szerintem nincs értelme azt mondani, hogy kinek ajánlom, hiszen ez a készülék bárkinek jó vétel, ha nem sajnál rá közel fél millió forintot.