Samsung Galaxy Grand Neo teszt

Nálunk járt a Samsung Galaxy Grand Neo, amely a vékonyabb pénztárcájúak számára jelenthet szuper megoldást, ha használható tepsifont keresnek. A készülék a VIP Phone jóvoltából járt nálunk. A gyári doboz a már ismert, környezetbarát barna változat, újrafelhasznált anyagokból, fa mintázattal és ugyanilyen papírra nyomtatva találhatók a papír alapú információk is. A dobozban a telefon mellett megtalálhatók a kötelező tartozékok, úgymint egyszerű headset, töltő (nem fej!) és adatkábel, ezek mind fehérek. A Samsung Galaxy Grand Neo külsőre pont olyan mint az összes Galaxy mobil évek óta, szappantartó forma, ezúttal olcsóbb műanyag házban és nagy méretben. A modell 9.6 mm vékony, tehát pont jó, a 163 grammos tömeg azonban meglepő, kézben fogva sokkal könnyebbnek érződik.

Nálunk egy fehér példány járt, itt nemcsak a hátlap, de az előlap is tiszta fehér szerencsére. A hátlapon nagyon érezni a költséghatékonyságot, olcsó műanyag, elég csúszós, de a tok mániások számára ez lényegtelen. A burkolatot levéve lesz látható a SIM és a microSD kártya helye, valamint a már több mobilban is látott Samsung akkumulátor. Az ujjlenyomatmentes matt hátlap fehérségét csak a kamera, a LED vaku, a hangszóró és egy szolid Samsung felirat töri meg. A keret ezüst színű, balra került a hangerőgomb párosa, jobbra a képernyőzár/bekapcsológomb, alulra a microUSB, felülre pedig a 3.5 mm-es jack dugó helye, ahogy az megszokott.

Az előlap jelentős részét az 5 colos, 480×800 pixel felbontású TFT kijelző foglalja el, 186ppi pixelsűrűséggel, mely sajnos alacsonyabb a kategória 220ppi átlagánál. Ez nem épp jó felbontás ekkora mérethez, ám megfelelő választás lehet azoknak, akik kifejezetten nagy kijelzős telefont szeretnének és azoknak is, mint például édesanyám, akik keze már rövidebb mint a szeme kívánná (szemüveg a táskában/pulton/munkahelyen persze), hiszen a nagy méretű ikonok és feliratok (ezek extrém méretig növelhetők) így is kitűnően látszódnak, továbbá nincs is igénye 1080p-re. Mindenesetre a videó- és böngészés őrültjei ne ezt a készüléket vegyék. Nagyon tetszett a szinte passzentos home gomb, amelyhez képest az S4-emé lötyögősnek tűnik, jó használni.

A Samsung Galaxy Grand Neo-n Android 4.2.2 Jelly Bean rendszer futott, épp kaptunk is egy frissítést. Az OS gyorsaságáról egy négymagos, 1.2 gigahertzes Broadcom BCM23550-es processzor gondoskodik, nem is rosszul, ehhez 1 gigabájt RAM jár. A belső tárhely 8 vagy 16 gigabájt lehet, microSD kártyával további akár 64 gigával is bővíthető – lelki szemeim előtt látom, ahogy tölthetem le a Máté Péter albumokat. 

Aki már látott Samsung okostelefont közelről, annak nincs mit mondani, a TouchWiz Nature UX kezelőfelület található rajta, amelyet lehet szeretni és utálni, én biztos, hogy helyből leváltom más launcherre, mivel gyorsabbak és okosabbak is vannak már a piacon, javaslom a Nova vagy Apex-et kipróbálásra. Érdekes, hogy már itt megtalálhatók olyan extra, egyébként a KitKat-ben megjelenő apróságok mint az átlátszó értesítési sáv vagy a teljes méretű, mindenhol látszó háttérkép. Gyárilag olyan extra appok találhatók a Grand Neo-n mint a Dropbox 2 év ingyen 50 gigabájt tárhellyel, a Google Drive, a Group Play, az S Jegyzet és S Tervező naptár, a Samsung Apps és Samsung Hub, ha a Google Play nem lenne elég program-keresésre, de itt a Samsung Link is, leánykori nevén az AllShare Play. A Group Play nem csinál mást mint a telefonon látható tartalmat más Samsung készülékkel képes megosztani, legyen szó fájlokról, képekről, játékokról vagy akár zenéről. Szerettük, hogy a Samsung egy ideje már végre preferálja az alkalmazáslistában is a mappázhatóságot, így a nem használt programokat egyetlen mappába sűríthetjük pillanatok alatt, vagy akár el is rejthetjük, merthogy erre is van opció. Nem maradhattak ki persze az Air View, a Smart Stay és az Air Gesture funkciók.

Internetelérésre van HSDPA, Wi-Fi, Wi-Fi Direct, DLNA, Wi-Fi hotspot funkció, Bluetooth 4.0 A2DP-vel, LE opcióval. Jó hír, hogy a gyári böngésző még támogatja a Flasht. Zenéinket a gyári vagy utólag letöltött lejátszóval kezelhetjük, de ebből a telefonból szerencsére még az FM-rádió sem lett kispórolva. Videókból az MKV és az XviD támogatott, akár full HD felbontásban is, meglepő módon a DivX nincs a kompatibilitási listán. A kamera 5 megapixeles fotók készítésére használható, ezek átlagosak, nem kell tőle se túl sokat, se keveset várni, hozza az ebben a kategóriában elvárható minőséget, a részletességet, ám a zajt is ehhez, ez főként napfénynél vagy beltérben feltűnő. Sajnos HDR-t nem tud. Cserébe viszont a Samsung Galaxy S4-en debütált új kameraszoftver található rajta, amely könnyű kezelést biztosít. Videókat legfeljebb 720p@30fps értékkel tud rögíteni a Grand Neo, amely átlagos felhasználók számára bőven tökéletes lehetőség. A 2100 mAh-s akkumulátor 8 óra videólejátszást, 11 óra beszélgetést ígér, azért az egy napot pont kihúzza, akár az átlag. A kijelzőn kívül felhoznék pár negatívumot, ezek az unalmas külső, az OTG hiánya, valamint a gyárilag mindössze 4-5 gigabájt elérhető tárhely.

Összességében a tepsirajongóknak ajánlható telefon, a kártyafüggetlen 60-70 ezer forintos árat megéri a Samsung mániások számára, bár ugyanezért az árért sokkal jobb telefont is lehet választani. Például az Alcatel One Touch Idol X-et, amely 1080p felbontású kijelzőt, 13 megapixeles kamerát, vékonyabb kivitelt biztosít, de említést érdemelhet még az LG L9 II is, szintén full HD kijelzővel, 4.7 col képátlóval és 1080p videórögzítéssel, igen kompakt méretben. A Sony kedvelőinek a Sony Xperia C ajánlott 5 collal és qHD felbontással, 8 megapixeles kamerával, vagy esetleg a Huawei Ascend G700 a maga 720p felbontásával és 2 gigabájt RAM-mal, házon belül szóba jöhet még a Samsung Galaxy Grand 2 is. Akinek nem annyira fontos az 5 colos kijelző, méltán szóba jöhet még a hazánkban nehezebben elérhető Motorola Moto G is a maga 4.5 colos megjelenítőjével jobb kijelzővel és gyárilag Android 4.4 KitKat rendszerrel.

A Samsung Galaxy Grand Neo tesztkészüléket a VIP Phone biztosította, köszönjük!