Samsung S5550 Shark AmOled teszt

A Samsung márkát készített a Sharkból vagyis a cápából és így kívánja családban értékesíteni az egyébként teljesen átlagos, középkategóriát felvonultató modelljeit.

Ezzel persze nincs is baj, hiszen könnyebben megjegyzi az ember a Shark nevet mint a Samsung összes telefonjának, sokszor logikátlan nevét, és egyszerűbben beazonosíthatók a hasonló külső jegyek miatt a készülékek. A Samsung S5550 Shark 2 csúszkát a Mobile World Congressen mutatta be a gyártó, majd szinte már a kijáratnál meg lehetett venni.

Nem sűrűn fordul elő, hogy a bejelentés után egy hónapon belül megvehessünk egy-egy friss, ropogós modellt. A Shark család egyébként rögtön három tagból állt a bemutatókor is, az S5350 a Shark 1, az S5550 a Shark 2 (csúcsmodell), míg az S3550 a Shark 3 az legbutább a három készülék közül.

A tesztkészüléket az XXL GSM-től kaptuk meg, nem is kis méretű dobozban érkezett. A telefon alatt rejtőznek a tartozékok, amelyek egy adatkábel, egy sztereó headset és egy hálózati töltő. Egy dolog volt furcsa, mind a régi Samsung csatlakozót kapta, mostanában pedig már bekészítettem minden eshetőségre, a szabványosítás miatt egy microUSB kábelt a gép mellé. A 14.8 mm vastag készülékház alig 99 gramm, ebből is rögtön sejthető, hogy csak műanyaggal találkozunk majd és nem is csalódunk.

A telefon bal oldalán a hangerőgomb páros lakik, jobb oldalon pedig kis fedél védi a töltő/headset csatlakozójának helyét, alatta pedig a kamera gyorsgombja foglalja a helyet. A hátlap, bár nagyon fémesen csillog, egyszerű műanyag. A hátlap leszedéséért a fejlesztőt azzal büntetném, hogy napi 8 órában ilyeneket szedetnék le vele, az ember fél, hogy eltöri a kis darabot. A kamerát, az objektívet és a hátsó hangszórót rejtő kis blokk az egyetlen rész, ami tényleg fém.

A hátlap alatt egy 960 mAh-s akkumulátort találunk, amely bőven megteszi a szolgálatot. Nagy fekete pont, amiért a microSD kártya az akkumulátor alatt található, bár az is igaz, hogy ezt a típusú telefont nem azok fogják venni, akik minden este kényszeresen szedik ki a memóriakártyát a mobilból.

Az előlap mutatja leginkább a telefon hovatartozását a cápaorr formájú hangszóróval a kijelző felett, valamint a szintén cápaorr-szerű (végülis bele lehet képzelni) ötirányú navigációs gombbal. A hangszóró melletti pici lyuk a másodlagos kamera, amely videotelefonáláshoz használható. A kijelző egy 2.2 colos, és most kapaszkodjuk meg: AMOLED változat, amely felbontása 240×320 képpont.

Ebben az árkategóriában nem annyira jellemző az AMOLED erőltetése, de ennek csak örülhetünk, hiszen nemcsak élesebb és kontrasztosabb színeket kapunk, de az akkumulátor is jóval tovább bírja majd, mintha egy régi TFT LCD-vel szerelték volna fel.

Az ötirányú (négy irányát tekintve személyre szabható funkciókkal ellátható) cápa navigombot négy nagy billentyű veszi körbe, ezek a két szoftgomb, valamint a hívásindító és –megszakító. Egy dolog zavaró mindössze az előlapi gombokban, mégpedig az, hogy nagyon kattogósak. Suttyomban, este a paplan alatt például tuti nem lehet rajta üzenetet pötyögni.

Ami a belsőt illeti, a jó rég megszokott és itt-ott módosítgatott, frissített kezelőfelület fogad bennünket. Ha valaki esetleg nem találkozott volna az elmúlt egy-két évben alsó-középkategóriás Samsunggal, annak újdonság lehet a főképernyő, amely a Nokia S40 platformra hajazva már megtalálható egy személyre szabható gyorsindító-ikon sor (hivatalos nevén alkalmazásindító eszköztár), ide kedvenc programjainkat tehetjük igény szerint, de jól látható az idő, a dátum és végre nem csak három csík jelzi az akkumulátor töltöttségét, hanem öt.

 A főmenü színes-szagos és kellően gyors is a készülék. A telefonkönyvbe maximum 1000 kontaktot menthetünk el, több extra mezőben pedig a szükséges információkat is eltárolhatjuk (vezeték és keresztnév, megjelenítendő név, mobil és magánszám, e-mail, csoport, hívó képe és csengőhangja, valamint jegyzet). Ezen alapfunkciók mellett létrehozhatók csoportok a három meglévő mellé, megadhatók gyorstárcsázáshoz bejegyzések.

Az üzenetekben nemcsak az SMS-eket, de az MMS-eket és az e-maileket is megtaláljuk, valamint saját mappa is készíthető. A telefon memóriája összesen 500 SMS-t képes tárolni. Az üzenetírás rém egyszerű a könnyen kezelhető numerikus gombsoron, ráadásul a bal alsó sarokban a kis Shark azt is mutatja, hány üzenetnél járunk.

A zenelejátszója képes többféleképp szűrni a microSD kártyán található számokat lejátszási lista, előadó, album és műfaj szerint. A kezelőfelület egyszerű, ha meg van adva, mutatja az albumborítót, az aktuális zene előadóját és az album címét.

A beállítások között megtalálható az ismétlés, választhatunk véletlenszerű sorrendet, készíthetünk egyedi lejátszási listát, az épp játszott számot elküldhetjük üzenetben, e-mailben vagy Bluetooth-on, esetleg igény szerint beállítható különféle csengőhangnak. Külön állítható, hogy fusson-e a háttérben a zenelejátszó - ilyenkor widgetként látszik a főképernyőn), akadnak előre definiált hangeffektusok (hangszínszabályzó).

Nagyon tetszett a lejátszóhoz tartozó gyorsgombok funkció, amelyben egyszerűen meg lehet nézni, hogy a telefon mely gombja mit tegyen. Így például a 2-es gomb a hangszínszabályzót dobja fel, a hármas az ismétlést módosítja, stb. A többi gyártóhoz hasonlóan már a Samsung is belepakolja a Zenefelismerést a telefonjainak nagy részébe.

Az Alkalmazásokban bújik meg az FM-rádió, amely használatához szükséges a headset, hiszen az szolgál antennaként. A kezelőfelülete egyszerű, de tetszetős, hogy egyrészt fut a háttérben, másrészt hogy az első indításkor rákérdez, hogy elmentse-e a talált csatornákat, tehát még ezzel sem kell szenvednünk.

Sokak álma, a rádióműsor rögzítése itt adott, csak szerezzünk hozzá egy méretes tárhellyel rendelkező microSD kártyát, ugyanis van lehetőség felvenni a rádióműsort! Egy nagy negatívum, amiről a teszt elején már írtam, hogy nem szabványos, 3.5 mm-es jack található benne, hanem a Samsung által régen használt csatlakozó, így saját fülest nem használhatunk.

A Shark kamerája egy öt megapixeles változat, amelyhez autofókusz és LED vaku is tartozik. A beállítások között tudhatunk ISO érzékenység állítást (50-800), módosítható a fehéregyensúly, a színeffektusok, a fénymérés, valamint még digitális képstabilizálásra is van lehetőség. Videókat is rögzíthetünk a készülékkel, ám csak QVGA felbontásban, amely erősen túlhaladott ma már.

A szervezőben találjuk a napi, heti és havi nézetű naptárat, a jegyzetet, a feladatlistát, valamint a világórát és a többfunkciós számológépet, itt már függvényeket is számolhatunk (hatvány, gyökvonás, sinus, stb.), de ebbe a programba integrálva található az átváltó is. Ébresztőből öt módosítható, de igény szerint akár még több is létrehozható, jópofa, hogy külön állítható az ébresztő hangjának ereje, a rezgés és csengés opció, valamint a szundi ideje és az ismétlések számát is maximalizálhatunk (ha például úgy döntünk, hogy öt lenyomás után már teljesen felesleges bemenni dolgozni). 

Külön menüt kapott a magyarra le nem fordított Communities, amely a főbb közösségi site-ok klienseit jelöli. Megtalálható a listában a Facebook, a Flicr, a Photobucket, a YouTube, a Picasa, a MySpace, valamint a Friendster.

Az Alkalmazásokban találjuk a Google-t, amely a keresőt, a levelezőt és a térképet jelöli. Ez utóbbi használatához állandó internetkapcsolat szükséges, hiszen az internetről tölti le a térképrészleteket. Instant Messengerből a Palringo áll rendelkezésünkre előre telepítve, de van itt kép- és videószerkesztő, intelligens kereső, hangrögzítő, időzítő és stopper (ezek miért nem a szervezőben vannak?), Bluetooth (ez mit keres az Alkalmazásokban?) és RSS olvasó is.

A készülék-beállításokban megtaláljuk a gyárilag telepített és nagy valószínűség szerint nem bővíthető téma listát: adott a fekete hátterű, színes-szagos főmenüs, van bordó, átlátszó, kontúros ikonokkal és van vad piros változat is. Ha valakinek sok kedve van, bűvészkedhet saját témát magának a telefonon, kap témaszerkesztési lehetőséget, összeválogatható a kép, a szín, a háttérkép, a háttér a főmenü mögött, menü címke háttér, stb. Ebből is látszik, hogy leginkább a nőnemű vásárlókra számít a Samsung a Shark szériával. A Samsungokban mindig is tetszett az az apró, de mégis helyes lehetőség, hogy külön állítható a billentyűzet fényereje, például megadható, hogy csak sötétedés után kapcsoljon be és reggel ki, ezt persze órában számítva. 

Összegzés

A cikk írásakor a Samsung S5550 Shark az XXL GSM kínálatában kártyafüggetlen változatban akár 43 990 forintért is hazavihető és ez nem rossz ár ezért a tudásért, bár ami azt illeti, az S5550 leginkább egy újracsomagolt Samsung G800 modellnek tűnik, kicsit gyengébb kamerával. Ha valakinek nem létfontosságú a microUSB és a jack jelenléte, azonban tetszik a az egyedi kialakítás, valamint a jó kamera és az AMOLED kijelző, annak jó társa lehet a közepes tudású Shark.

 

A Samsung S5550 Shark tesztkészüléket az XXL GSM biztosította, amelyet ezúton is köszönünk.