Vernee Apollo X teszt

 

 

Bevezető, tartozékok

A gyártó történelem könyve elég rövid, mindössze 2016 óta íródik, de így is sikerült megmutatniuk a Vernee lelkes csapatának, hogy miként lehet pillanatok alatt hírnevet szerezni. Elsőként a Vernee Thor-t  ismerhettük meg, amely nagy vihart kavart, majd az Apollo Lite és a Mars folytatta a sikertörténetet. Hazai és nemzetközi szinten is igen jó összképet sikerült a fiatal vállalatnak felmutatnia.

A köztudatba, mint „a kínai, az gagyi” ivódott be, azonban az elmúlt pár évben nem csak hogy kinőtték a távol-keleti gyártók ezt a minősítést, hanem szinte már minden téren felnőttek a mindenki által ismert márkanevek mellé, sőt, bizonyos szempontból meg is előzték a nagyokat. Elég csak a lentebb lévő táblázatot megnézni, 10 gyártóból 7 bizony abban az országban található, ahol a világ legnagyobb ember által alkotott létesítménye is. Igen, ez a világ leghosszabb temetője, könnyek fala vagy ismertebb nevén a Nagy Fal, Kínában található.

A Vernee még nagyon messze van attól, hogy a TOP 10-ben szerepeljen, de eredményesen felismerték a piac változásait és igényeit, majd ezeket jól alkalmazták termékkínálatukban. Nem használnak egyéni rendszerfelületet vagy különleges extrákat, csak korrektül összerakott, normálisan működő telefonokat árulnak nagyon kedvező áron, amire az átlag felhasználónak szüksége van.

A bevezető után nézzük meg, mit tartogat nekünk a római mitológiából ismert Diana ikertestvére, a gyógyítás, a vadászat, a művészetek istenéről elnevezett Vernee Apollo X doboza. Az X egyébként Jacky Zou (a cég vezérigazgatója) elmondása alapján a „Do Better” (csináld jobban) jegyében született, vagyis felmérték a felhasználói igényeket és ez alapján újragondolták az Apollo szériát.

 

A tesztalany egyszerű, visszafogottan elegáns, fekete papírdobozban érkezett. Nincsenek látványos figyelemfelkeltő utalások arra, hogy mit is rejtegetnek odabent, mint az a Ulefone Gemini esetében. A főbb specifikációk természetesen megtalálhatók a masszív tárolóegység hátoldalán. A fedelet leemelve elsőként a telefont pillanthatjuk meg, a készüléktálcát kiemelve pedig a szűkösen mért tartozékokat vehetjük szemügyre. Kapunk egy 2 amperes hálózati töltőfejet, Type-C USB kábelt, SIM-tűt és a használati útmutatóról sem feledkeztek meg. Amiről viszont megfeledkeztek, az egy jobb minőségű headset, ezzel is hangsúlyozni lehetett volna a prémium jelleget. Egy fólia gyárilag is van az előlapon, ami pozitív, legalább ezzel sem kell bajlódnunk.

 

A 152×76,2×9,2 milliméteres méretekkel operáló fémházba burkolt Apollo X 175 grammot nyom a mérlegen. A kettős CNC vágással és 3D-s homokfúvással polírozott, eloxált készülékházat speciális bevonat védi az ujjnyomoktól. A gyártó odafigyelt, hogy az összeszerelés minden részletében tökéletes legyen, kézbe véve érezni a minőséget. A legdrágább készülékeket szokták ennyire példásan összerakni.

 

A Gorilla Glass 3 üveggel védett előlapon egy 5,5 hüvelykes, 1080×1920 pixel felbontású panel dominál. A Sharp IGZO IPS megjelenítő jó kontrasztaránnyal, kiemelkedő élénkséggel és 401 ppi-s képpontsűrűséggel hívja fel magára a figyelmet. A láthatósági szögei szélesek, viszont kissé kékes a kalibrációja, amin a MediaTek féle MiraVision segítségével lehetőségünk van korrigálni. A 2.5D kialakítású kijelző az előlap 72%-át teszi ki, így kávából szerencsére nem jut zavaróan sok, bár nem extrém keskenyek, az arányokat jól eltalálták. Felfedezhető még egy OnePlus One koppintás, a keret kicsit túlnyúlik a kijelzőn, így ha leejtjük a készüléket, akkor valószínűleg nem fog összetörni a kijelző, a hatást felfogja a keret.

 

Felül találhatjuk a szokásos szenzorokat (fényérzékelő, távolságszenzor) az 5 megapixeles előlapi kamerát, a beszédhangszórót, valamint a bal sarokban egy színesen villogó értesítési LED dolgozik. Alatta nem kaptunk fizikai gombokat, se kapacitív érintőgombokat, a kijelző alatti terület teljesen üres, az androidos gombok szoftveresek, a kijelzőből veszik el a helyet. A virtuális billentyűk sorrendet variálhatjuk és amikor nincs szükségünk a használatukra, akkor gond nélkül eltüntethetjük a fölösleges sávot.

Bal oldalon a két SIM tálcát találjuk, a felsőbe egy nanoSIM vagy microSD, az alsóba egy microSIM-et tehetünk, a gyártó az úgynevezett hibrid dualSIM megoldást alkalmazza. Két kártya használata esetén le kell mondani a bővíthetőségről, ez a 64 gigabájt belső tárhely mellett úgy gondolom, nem okoz nagy szívfájdalmat. Jobb oldalon helyezték el a hangerőszabályzó és bekapcsoló gombokat. A billentyűket kényelmes kezelni, bár kissé lötyögnek foglalatukban, nyomáspontjuk rendben van.
A hátlap elég letisztult, az antennacsíkok sem zavaróak, beleillenek a dizájnba. A kissé kiálló főkamerától balra a kéttónusú LED villanó, alatta pedig ujjlenyomatszenzor található, ami egyébként jól működik, 8/10-es találati aránnyal dolgozik. Ezen kívül csak egy szolid márka és modelljelzés fedezhető még fel itt.

 

A készülék tetején mindössze egy 3,5 mm-es jack port árválkodik. Lent középen USB Type-C csatlakozó fogad minket, amit két hangszórórács vesz közre. Ezek viszont csak a szimmetria miatt egyformák, a jobb oldali alatt van a hangszóró, a bal oldalinál pedig a mikrofon. Érdemes kiemelni viszont az újgenerációs Type-C USB portot, ami a gyors adatátvitel és töltés mellett, digitális audio támogatással is rendelkezik, ide is dughatunk fülhallgatót, ami az analóg átalakítás kimaradásával jobb minőséget ígér. Szintén nagyon hasznos az is, hogy nem kell odafigyelni az oldalhelyes csatlakoztatásra, hanem az Apple-féle Lighting megoldáshoz hasonlóan egyszerűen csak be kell dugni a szimmetrikus kialakítású csatlakozókat.

Hardver, szoftverezettség

A teljesítményről a világ első tízmagos mobilprocesszora, a MediaTek Helio X20 (MT6797) gondoskodik. A processzor 20 nanométeres gyártási technológiával készül, háromklaszteres megoldással, vagyis a tíz darab mag három részre van felosztva és a terhelés mértékétől függően kapcsolnak be. A leglassabb, de nagyon takarékos 4 darab Cortex-A53 processzormag 1,4 gigahertzes, a közepesen gyors, szintén Cortex-A53 mag már 2,0 gigahertzre skálázott, és ha mindez nem volna elegendő, bekapcsol a lehető legnagyobb sebesség elérésére tervezett 2 darab Cortex-A72 páros, ami maximum 2,5 gigahertzen dübörög.

Az egyedi Big.LITTLE megoldás tartalmaz még egy érdekességet. A lapkában van ugyanis egy 364 megahertzes órajelen üzemelő ARM Cortex-M4-es processzormag is, ami a minimális energiaigényű feladatokért felel, mint például a lekapcsolt kijelző melletti zenehallgatás, vagy a szenzoradatokat feldolgozása. Ehhez társul egy 780 megahertzen ketyegő Mali-T880 dual grafikus gyorsító, aminek gyerekjáték meghajtania az 1080p-s kijelzőt. E mellé kapott 4 gigabájt RAM-ot, hogy azért a rendszerrel ne legyen gond, illetve 64 gigabájt tárhelyet, ami tovább bővíthető, maximum 256 gigabájtos microSD kártyát fogad el. Egy biztos, hardveresen nem kell megalkuvást kötnünk.

A teljesítmény-tesztben elért pontszámok az alábbi képeken láthatók.

 

 

A benchmark tesztek eredményei nem tükrözik az Apollo X valós erejét, habár ezek az értékek a felső középkategóriában nagyon jónak számítanak. A lényeg az, hogy használat közben miként teljesít a masina. Egy Apple iPhone 6s Plus telefont használó ismerősöm pár perc használat után csak ennyit mondott „hűha, ez ilyen gyors?”. Igen, valóban villámgyorsan reagál mindenre, a rendszersebesség folyamatos, az átmenetek akadozásmentesek, a játékok futtatása sem akadály. Kipróbáltam az F1 2016, a Real Racing 3 és Nova 3-at, nem sikerült megakasztanom, nincs olyan mai játék, amivel ne bírna el élvezhető minőségben.

A telefonon lévő szoftver egy picit csalódást okozott. A telefonon VOS fut (Vernee OS), ami Android 6.0 alapokra épül. A gyártó kommunikációja szerint a rendszerük külsőleg nagyon hasonlít a gyári Androidhoz, de olyan funkciókat tartalmaz pluszban, melyeket nélkülözhetetlennek tartanak felhasználói élményt növelése érdekében. Gyakorlatilag kapunk egy teljesen gyári, módosításoktól mentes Marshmallow verziót. Nincs is ezzel gond, de ebben sajnos semmi egyedi nincs. Hová rejtették a plusz opciókat? Rejtély. Jómagam valami CyanogenMod-féle (ami már LineageOS néven él tovább) megoldásra gondoltam volna. Na sebaj, majd a beígért Nougat frissítés talán hoz némi változást. Ahogy a képeken is látszik, nem pakolták tele a rendszert fölösleges szoftverekkel. A Google-szoftvercsomagból is csak a Chrome böngészőt kapjuk, kiegészítve az elmaradhatatlan ősrégi AOSP alapúakkal. Van jól működő Play Áruház, ami kell, onnan beszerezhető.

Kamerák, multimédia

A hátlapon egy 13 megapixeles, f/2.0-ás rekeszértékű, autofókuszos Sony IMX258 szenzor dolgozik, dupla tónusú LED-es villanóval megtámogatva, aminek fényereje kielégítő. Az előlapra egy f/2,2-es rekeszértékű lencsével szerelt, 5 megapixeles Samsung S5K5E8 kamera modul került, ami szelfizésre és videotelefonálásra megfelelő. Videót 3gp-ben rögzíti maximum Full HD-ban 30 fps sebességgel a gyári alkalmazás. Az Open Camera használatával jobb minőségű felvételek készülnek, ráadásul mp4-ben, így inkább azt használtam. A képek készítésekor verőfényes napsütés volt, a világos színek egy picit kiégtek, de amúgy a fotók nappal teljesen rendben vannak, a vonalélesség és a részletesség jó, a zajszint is egész alacsony, a fókuszálás kissé lassú. A szokásos tesztképek automata módban az Open Camera használatával, alapbeállításokkal készültek.

 

A képek teljes méretben itt láthatóak

Zenelejátszóból – mily meglepő – az unalomig ismert AOSP alapú verzió jut, igazából nincs vele gond, de érdemes ezt is cserélni egy modernebb verzióra. A Vernee készüléke FM-rádiót is kapott, amelyet füles csatlakoztatásával lehet működésre bírni, az RDS-információk megjelennek és az elhangzott műsorok rögzítésére is van lehetőség.

 

A készülék alján elhelyezett mono hangszórónak viszonylag tiszta a hangzása, a hangminőségre különösebb panasz nincs, bár hiányoznak a basszusok, mint ahogy sok másik készüléknél. A fejhallgatóra kimenő hangminőség szintén megfelelő.

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A Vernee Apollo X 4G egy nanoSIM és egy microSIM, vagy egy microSIM és egy microSD kombinációban használható. Mindkét SIM tálcába helyezett kártyával igénybe vehetjük a 4G-s szolgáltatást, dual standby technológiával, azaz egyszerre két hálózaton is lóghatunk egyszerre, viszont ha beszélgetést folytatunk az egyik SIM-ről, a másik lekapcsolódik a hálózatról. A beszélgetési hangminőséget mindkét oldalon megfelelőnek találtam, és a hangerővel sem volt gond.

Támogatott frekvenciák:

- 2G: GSM 850/900/1800/1900MHz
- 3G: WCDMA 900/2100MHz
- 4G: FDD-LTE 800/1800/2100/2600MHz

A kétsávos, 802.11 a/b/g/n szabványú Wi-Fi modem kiváló érzékenységű, hotspot és Direct funkciókkal is rendelkezik. Bluetooth-ból 4.0 verziószámot kapunk A2DP-vel, a helymeghatározásban pedig a GLONASS és a BeiDou műholdak is segítségünkre vannak. A Type-C USB port OTG képes, gond nélkül lehet külső eszközöket hozzá csatlakoztatni. A szokásos Sygic GPS Navigation használatával történt a navigációs képességek tesztelése, a pozíciószerzés pillanatok alatt megtörtént, és a jelet is mindvégig stabilan tartotta. A giroszkóp, a fényérzékelő, a közelség szenzor, a gravitációs szenzor, a hall szenzor adott, az NFC és az infra kimaradt.

 

 

A nem eltávolítható hátlap alatt egy 3500 mAh kapacitású Lithium-Polymer telep szolgáltatja az energiát. Mindössze 1 óra alatt töltött 20-ról 100%-ra a készülék, a MediaTek Pump Express Plus 3.0 gyorstöltési technológia használatával. Átlagban másfél napos üzemidőt hozott, ami egy ilyen erős hardvertől szerintem nagyon jó. Két órányi YouTube videónézés alatt 18%-ot merült a telefon.

Hogy mit kapunk a pénzünkért?

Kezdjük az előnyökkel:

Nagyon jó árcédulával rendelkező, jól összeszerelt készülék, bivalyerős hardverrel, amely mindennapi használatra, játékok futtatására is kiválóan alkalmas. Ismeri a 800 megahertzes LTE hálózatokat, az ujjlenyomat-olvasója hatékonyan dolgozik, a gyorstöltés jól működik és az üzemidő is remek.

Hátrányok:

Talán jobb lett volna egyből egy Android 7.0 Nougat rendszerrel kiadni a telefont, vagy a jelenlegit pár hasznos extrával kibővíteni. A kamerás képességek az ósdi szoftver miatt átlagosak, de ezen szerencsére sokat javíthatunk egy másik alkalmazás használatával. A kissé lötyögő hangerőszabályzó is ront az összképen.

A megvásárláshoz 177 USA dollárt kell kifizetnünk, ami mindösszesen 50.000 Ft, a plusz járulékos költségek megfizetése után is 66 ezer forint lesz csak az összköltség. A készülék Moonlight Silver és Space Gray színben érhető el, mi a Gearbest-től rendeltük meg. Az új tulajdonos sokat játszik a telefonon, ezért neki egy viszonylag olcsó és nagyon erős gépszörnyre volt szüksége, ezt a Vernee Apollo X személyében úgy hiszem megtalálta.

 

Kastély Béla